Fórum - Idézetek

[Előző] [1] [2] [3] [4] [5] [6] [Következő]
Ida
Admin
2014.10.08 13:52
677 hozzászólás
Uram, ma lettem nyolcvanéves,
Túl gyorsan múltak el az évek.
Még oly sokat szeretnék tenni,
Úgy szeretnék nyolcvanegy lenni.

A pár kis tervem, mi még lenne,
Ha tán több időt igényelne,
S egy év nem lenne elegendő,
Add, hogy hadd legyek nyolcvankettő.

Jó lenne még sokat utazni,
Újabb helyeket látogatni.
Halálom perce még tán várhat,
Megérhetném a nyolcvanhármat?

Uram, Te látod a világot,
Gyorsan jönnek a változások.
Ha nem sürgős, hogy magadhoz végy,
Esetleg lehetnék nyolcvannégy.

És ahogy a technika halad,
Sok újat lát, ki élve marad.
Még oly sok minden ideköthet,
Úgy örülnék a nyolcvanötnek!

Az emberiség sokat tehet,
A világ oly csodás hely lehet,
Jó annak, aki itt maradhat,
Nem olyan sok az a nyolcvanhat!

Tudom, Uram, hogy sokat kértem,
Hisz oly szép lehet fenn az égben.
S én mégis arról tervezgetek,
Hogy érjem meg a nyolcvanhetet.

Elfáradok a hosszú úton,
El is kések majd sokszor, tudom.
Tudasd velem, ha meggondoltad,
Betöltöm-é a nyolcvannyolcat.

Addigra már oly sokat láttam,
Emlékeimet regisztráltam.
Mily nagy kár lenne, ha elmennék,
Mielőtt nyolcvankilenc lennék.

Már igazán csak egyet kérek,
Uram, ne vedd szemtelenségnek,
Éveim száma kerek lehet,
Ha meglátnám a kilencvenet.

És hogyha ezt már megengedted,
S ezt a lépést értem megtetted,
Neked már úgyis mind egyre megy
Könnyen lehetnék kilencvenegy.

Minden szemérmet félreteszek,
Hogyha még egyet kérhetek.
Tudom, ez a kor hajmeresztő,
De hadd legyek kilencvenkettő.

Úgy megszoktam az életemet,
És hátha lesz még, ki megszeret,
Ki pótolná elvesztett párom,
Ha lehetnék kilencvenhárom.

Addigra már reszket a kezem,
De ha még helyén lesz az eszem,
A magas kortól én nem félek,
Megadod a kilencvennégyet?

A korra nincsen szabadalom,
Számításom megtalálhatom.
Ha őrködsz egészségem fölött,
Akkor lehetnék kilencvenöt.

Manapság már hallani olyat,
Emberekről készül másolat,
Ezt talán én is megvárhatom
Segíts át a kilencvenhaton!

Ha még hirtelen meg nem halok,
Kis vagyonkámmal rendben vagyok,
Elég lesz talán még egy évig,
Kihúzhatnám kilencvenhétig?

Hála Neked, nagy a családunk,
Még pár dédunokát is várunk.
Láthatnám őket? – ugye azt mondtad,
Megadod a kilencvennyolcat.

Sok évet kaptam, nem egy-kettőt,
Megköszönöm a sok esztendőt.
És még kérem, tán el sem hiszed,
A kilencvenkilencediket.

Még egy év és akkor valóban
A népek azt mondhatják rólam
„Ez aztán igen szép kort ért meg,
Hisz tegnapelőtt volt száz éves!”

Uram, az életet Te adod,
Úgy veszed el, amint akarod.
Nem is zavarlak többet Téged,
Ne vedd komolyan, amit kérek,
Csak beszélgetni vágytam véled.

Szakály Éva: Élet vagy halál / Alkudozás
Ida
Admin
2014.07.23 23:50
677 hozzászólás
Kifosztva áll szegény lakom.
De a rabló a holdsugárt
meghagyta itt, az ablakon.

Ryokwan
Ida
Admin
2014.07.23 00:15
677 hozzászólás
Micsoda magány!
A tüzijáték után
egy hullócsillag.

Maszaoka Siki
Kétvirág
Felhasználó
2014.07.16 09:51
179 hozzászólás
"Hát ha ez nem dögvész és bosszúság! - mondta Pippin - A hírek: tűz nincs, újabb éjszakai menet."
Ida
Admin
2014.06.28 01:27
677 hozzászólás
Szomorúság verse

Neki dőlök a falnak.
Szomorú vagyok mint a földek,
mint az erdők, mint a galambok.
A messzi pusztának jobb lenne adni magam
és mondani a halálnak,
takarj be fiatalon homokkal.
Édesanyámra gondolok.
Szememből kicsordul a könny.

Vihar Béla
Grigorij Proverka
Felhasználó
2014.06.20 12:02
1 hozzászólás
"Nincs is szánalmasabb dolog a világon, mint saját magadtól idézni!"

Grigorij Proverka
Kapitány
Fejlesztõ
2014.05.20 11:21
483 hozzászólás
"Az internetes idézetekkel az a probléma, hogy nem tudod eldönteni, melyik a valódi."

Jókai Mór
Macskas Tosca
Felhasználó
2014.05.07 17:50
10 hozzászólás
Nemes Nagy Ágnes válogatott verseiből.

Amikor
Amikor én istent faragtam,
kemény köveket válogattam.
Keményebbeket, mint a testem,
hogy, ha vigasztal, elhihessem.


Macskas Tosca
Felhasználó
2014.05.04 15:40
10 hozzászólás
No, ez a harmadik szín. :-) Bocsi nektek. Az ember csupa tévedés. :-)
Macskas Tosca
Felhasználó
2014.05.04 15:36
10 hozzászólás
Idézet az Ember tragédiájából, a kilencedik színbőlből egy részlet.

Lucifer
" Minden,mi él, az egyenlő soká él,
A százados fa s egynapos rovar.
Eszmél, örűl, szeret és elbukik,
Midőn napszámát s vágyait betölté.
Nem az idő halad: mi változunk,
Egy század, egy nap szinte egyre megy.
Ne félj, betöltöd célodat te is,
Csak azt ne hidd, hogy e sár-testbe van
Szorítva az ember egyénisége.
Látád a hangyát és a méherajt:
Ezer munkás jár dőrén összevissza,
Vakon cselekszik, téved, elbukik,
De az egész, mint állandó egyén,
Együttleges szellemben él, cselekszik,
Kitűzött tervét bizton létesíti,
Míg eljön a vég, s az egész eláll.-
Portested is széthulland így, igaz,
De száz alakban újólag felélsz.
És nem kell újra semmit kezdened:
Ha vétkeztél, fiadban bűnhödöl,
Köszvényedet őbenne folytatod,
Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz,
Évmilliókra lesz tulajdonod."
anonim88
Felhasználó
2014.03.08 11:54
17 hozzászólás
Az egyik legnagyobb bölcsesség, amit valaha hallottam:

"Ha meg kell baszódni, akkor meg kell baszódni!" - Hozé Luis Torrente, a védelmező
Ida
Admin
2014.02.22 22:13
677 hozzászólás
ALKONYI ELÉGIA

Ó, alkonyoknak könnyű vétkei:
semmittevés és pillanatnyi csönd;
az álmos hegyek fejére lassan
az este ringató folyókat önt.

A nap zaja elúszik messzire,
lépek s mintha suttogásban járnék,
fut macskatalpain a tompa fény,
halvány árnyat szűl a vastag árnyék.

Régi halottaimnak húsa fű,
fű és virág s mindenhol meglelem;
vékony illatukkal álldogálok,
s oly megszokott immár a félelem.

Fodrozó füst az ákácok sora,
a hallgató sötét rájukhajolt,
előgurul és tétován megáll
föltartott ujjamon a lomha hold.

Esti béke, téged köszöntelek,
az úton nehéz napom pora száll;
lassú szívemben ilyenkor lágyan
szenderg a folyton készülő halál.

1936

Radnóti Miklós
Ida
Admin
2013.12.16 21:30
677 hozzászólás
Bolond hangszer: sír, nyerit és búg.
Fusson, akinek nincs bora,
Ez a fekete zongora.
Vak mestere tépi, cibálja,
Ez az Élet melódiája.
Ez a fekete zongora.

Fejem zúgása, szemem könnye,
Tornázó vágyaim tora,
Ez mind, mind: ez a zongora.
Boros, bolond szivemnek vére
Kiömlik az ő ütemére.
Ez a fekete zongora.

Ady: A fekete zongora
Ida
Admin
2013.11.05 23:48
677 hozzászólás
Átfagyott a kezem,
íróecsetem béna,
mindjárt éjfél.

Maszaoka Siki
Ida
Admin
2013.10.30 21:57
677 hozzászólás
A tölgyfát
kidöntötték, kitágult
az õszi égbolt.

Maszaoka Siki
Ida
Admin
2013.10.27 22:14
677 hozzászólás
NÉGYSOROS VERS,
melyet Villon halálítélete szélére írt

Francia vagyok Párizs városából,
mely lábam alatt a piszkos mélybe vész,
s most méterhosszan lógok egy nyárfaágról,
és nyakamon érzem, hogy seggem míly nehéz.

Francois Villon
Ida
Admin
2013.10.24 22:18
677 hozzászólás
Ha meggondolom, hogy csak egy rövid
Percig teljes mind, ami nő s virágzik,
S e roppant színpad csak olyat mutat,
Amit titkos csillag-parancs irányít;

Ha látom, egy az ember s a növény,
Egyazon ég húzza föl s rontja le:
Friss nedvben ragyog, lankad, túl delén,
S kopik daliás emlékezete, -

A múlás eszméje mindig elő-
Ragyogtatja legdúsabb tavaszod,
Melyben küzd már a romlás s az idő,
Hogy mocskos éjbe fojtsa szép napod;

S küzdve az idővel, mely elragad,
Mert szeretlek, én feltámasztalak.

Shakespeare
Ida
Admin
2013.10.23 20:11
677 hozzászólás
Szomorúság verse

Neki dőlök a falnak.
Szomorú vagyok, mint a földek,
mint az erdők, mint a galambok.
A messzi pusztának jobb lenne adni magam
és mondani a halálnak,
takarj be fiatalon homokkal.
Édesanyámra gondolok.
Szememből kicsordul a könny.

Vihar Béla
Ida
Admin
2013.10.19 21:35
677 hozzászólás
Vadrépa virágra
cseresznyenyílás idején
‘ki se kiváncsi.

Maszaoka Siki
Ida
Admin
2013.10.13 10:03
677 hozzászólás
"A szeretet nem azért van ingyen, mert nem ér semmit, hanem azért, mert megfizethetetlen"
Ida
Admin
2013.10.11 23:16
677 hozzászólás
Arany és kék szavakkal...

Miképpen boltíves,
pókhálós vén terem
zugában álmodó
középkori barát,
ki lemosdotta rég
a földi vágy sarát
s félig már fent lebeg
a tiszta éteren,
ül roppant asztalánál,
mely könyvekkel teli
s a nagybetűk közébe
kis képecskéket ékel,
Madonnát fest örökké
arannyal s égi kékkel,
mígnem szelíd mosollyal
lelkét kileheli:

úgy szeretnélek én is
lámpásom esteli,
halavány fénye mellett
megörökítni, drága
arany és kék szavakkal
csak Téged festeni,
míg ujjam el nem szárad,
mint romló fának ága,
s le nem lankad fejem
a béke isteni
ölébe, én Szerelmem,
világ legszebb Virága.

Dsida Jenő
angyalka146
Felhasználó
2012.12.05 18:06
224 hozzászólás
"Nem leszek más csak adat
egy kompjuter merevlemezén,
TAJ-szám, adószám,
a lejárt személyi igazolvány száma,
nem név, nem arc, nem árnyék
a sűrűsödő barázdákban,
ahová nem ér el már a napfény,
nem leszek se gondolat,
se látomás,
kikopik belőlem a döbbenet,
a vágy, a szerelem éneke,
mert nem leszek más csak adat
egy kompjuter merevlemezén:
letörölhető, újra formázható.
Egyszer volt, hol nem volt."

(Nagy István Attila: A fogva tartott képzelet)
TharBael
Felhasználó
2012.10.20 02:38
77 hozzászólás
Duplaidézet-rohamom volt(bár voltaképp függetlenek egymástól, mégis utalnak a másikra):

"Mikor lát tükörként szemem rejtekén
Más személy életszemlélete társat?
Mikor találok rád, kivel élhetünk egyként
Mikor a rút világ magamként magába zárhat?"

"körbeölel sötét világom angyalszárnya
Megüli lelkem a múlt kedvesen karakán árnya
Elhessenti álmom szememről magányom keselyűje,
Élvezem létem árnypoklát megülve" - TharBael
angyalka146
Felhasználó
2012.10.17 18:30
224 hozzászólás
"Amikor az emberek elveszítették a Taot, szeretettel helyettesítették. Amikor kialudt bennük a szeretet, az igazságosságért lelkesedtek. Amikor már közömbös lett számukra az igazság, erkölcsössé lettek. Amikor az erkölcs sem érdekelte többé őket, akkor már csak bölcselkedtek és mindent képmutatással intéztek el." (In: Popper Péter: A széthasadt kárpit)
Norton
Felhasználó
2012.09.08 17:27
102 hozzászólás
A leghíresebb pszichológus, Freud szerint az emberi boldogság képtelenség; szerinte az elme felépítése ezt lehetetlenné teszi:
"A legjobb esetben nem vagyunk túlságosan boldogtalanok"
Freud teljesen meggyőzte magát erről a feltevésről. Szerinte minden jel erre mutat, minden ezt igazolja. És ha ez a te elképzelésed, akkor biztosan igazad is lesz. Minél boldogtalanabb vagy, annál jobban belátod, mint tényt… és mindenki más, aki boldog: bolond. Végül eljön a perc, amikor tökéletes biztonsággal kijelented te is: Az emberi boldogság lehetetlen. Nincs igazam? - És akkor te bolondultál meg!

OSHO
[Előző] [1] [2] [3] [4] [5] [6] [Következő]