Fórum - Az én világom

https://m.origo.hu/tudomany/20200117-letezhetnek-szemgolyo-bolygok-es-kulonosebbek-mint-hinnenk.html

Üdv! Elég támadólag léptél fel, de itt nem megy vérre semmi.
Itt egy link, rövid cikk a a kötött forgástengelyű égitestekről. Nem egy hivatalos, tudományos cikk, mégis megadja a halvány esélyt a fantáziálásra, hogy lehet élhető a Dervis.
Félreérthettél, vagy megbántódhattál valamin. Sajnálom... Egyszerűen kíváncsi voltam, hogyan tetszik nektek egy ilyen világ.

Szia, blackbeard!

Ezek tudatában nem igazán értem, hogy miért kértél véleményt tőlünk. Az információs morzsák - amiket kiszórtál elénk - megoldókulcsa ezek szerint nálad van(volt). Én csak abból tudtam építkezni, amit leírtál. Mindezek ellenére neked is meg kell értened, hogy nem tudsz minden részletet, "fejezetet", vagy ötletet ledugni az olvasó torkán. A sci-fi a látszattal ellentétben piszok nehéz műfaj, mert mindenkinek meg van róla a saját elképzelése.

Ha más fórumokon is kielemezték, hogy miért nem lehet(ne) élet az általad megálmodott rendszerben, akkor talán elgondolkodtató lenne a változtatás lehetősége. Persze sokban függ attól kinek írod a regényedet, vagy a novelládat. Ha a magad szórakoztatására, akkor bármi mehet, viszont ha kikéred az olvasóközönség véleményét, akkor érdemes fontolóra venni a dolgokat, véleményeket.

Üdv, Geri!

Szia, SzaGe!
Köszönöm a részletes tájékoztatót és kielemzést, kicsit tisztába teszem a dolgokat, hátha más megvilágításban is kifejted a véleményed.

A feltevéseid igazak. Egy másik fórumon már kielemeztük, miért lenne rá igen kevés esély, hogy élet alakuljon ki egy Dervishez hasonló bolygón, azonban...
Bármennyire szeretem a high-scifi műfajt (Interstellar, A Marsi stb.), én ehhez is úgy állok, akár a fantasyhoz: azért szeretek benne világokat alkotni, mert számomra minden elképzelhető benne.
Elengedem a fantáziám és úgy gondolom, hogy ha lehet élet egy savas tóban, létezik olyan baktérium, ami képes életben maradni az űrben; növények és halak élnek napfény mentesen az óceánok árkaiban, ahol kürtők ontják magukból a mérgező anyagokat; akkor kissé eleresztve magam, el tudok képzelni életet egy Dervishez hasonló bolygón is.
A mai tudásunk alapján nem lehet figyelmen kívül hagyni a felvetéseidet, ám mégis annyi hihetetlen dolog történik scifikben, mégis sikeresek. A legjobb példa: Star Wars halálcsillag. Mennyi munka, idő pénz és milyen felesleges egy egész bolygót felhúzni egyetlen fegyverért és mégis... azt a lézerágyút elbírta volna egy brutál nagyságú csillagromboló is, szerintem...
Szóval kicsit engedd el a fantáziád és képzeld el, hogy létezik egy Dervis. A bolygók közti utazásra kitaláltam egy utazási formát a "Csillaghuzalt", ami egy adott nap enegriáját használja fel, hogy a legközelebbihez ugorjon, ezután ismét energiagyűjtés és ugrás, békaszerűen, csillagról-csillagra. Erről fejtsd ki a véleményed, de vedd figyelembe, hogy van egy "hipertérugrásunk" a Star Warsból és egy "immatériumunk" a Warhammer 40K-ból.
Az érc és az üzemanyag olyannyira fontos, hogy csak ezekkel az annyagokkal oldható meg a Csillaghuzal, ezek nélkül nincs utazás a kolóniák és a Föld között. Tehát megér minden pénzt.
A kolónia a történet kezdetekor legalább 150-200 éve létezik, az őslakosokat leigázták és mint anno az indiánokat, alsóbbrendűként ugyan, de megpróbálják beépíteni a társadalomba, illetve rezevártumokban tartják.
A Dervis levegőjének összetétele nem megfelelő az embernek, ezért a maszk használata kötelező, ezért kellenek a kupolavárosok. A légnyomás, hőmérséklet "megfelelő".
A Földtől való függősége a Dervisnek nem nagy, de sok luxuscikk és a Dervisen elő nem állítható dolgok, illetve földi nyersanyagok mégiscsak kellenek. Ezen felül mivel csupán egy kolónia, a legfelső vezetés is a földön van, napi szinten van helyzetjelentés, új törvényeket is a Földön véglegesítik, emberi anyag utánpótlás is innen jön, akárcsak anno a Brit birodalom és az amerikai kolóniák esetében (bár nem olvastam jobban utána, elképzelni el tudom). A Dervisen lévő, befolyásos bányászcégek vezetősége is a földön van.
Ekkora függőség mellett elképzelhető, hogy akkora pánik lesz úrrá a Dervis városain, hogy a nyersanyagért, bízért és meglévő ellátmányokért háborúzni kezdenek egymással. Ezt használják ki a különböző fajok, sérelmeik megtorlására, akaratuk elérésére. Mint a második világháborúban Franciaországban, amikor megjöttek az amcsik, az addig sem alacsonyszinten működő lázadók azután felpörögtek és sokkal aktívabbak lettek. Felbátorodtak és kihasználták a kialakuló káoszt, amikor két másik fél egymást marja és nem őt.

Véletlenül sem bocsátkoznék vitába a realisztikusságot illetően, mert úgy látom te is felkészült vagy ( ), de nézd úgy: ez egy medium- vagy low-scifi, akár a Star Wars vagy a Warhammer 40k világa.
Ezeket figyelembe véve, illetve ezekről mi a véleményed?

Fórumban nem tudok javítani, csak egész bejegyzést törölni.

Bocsánat a nyolc darab kérdőjelért! Valami smile hiba. Remélem Ida kijavítja nekem

Szia, blackbeard!
Mivel kérdezted a véleményünket, így „pennát” ragadtam ????

Kezdeném azzal, hogy nehezen tudom elképzelni az élet bármilyen formáját egy vörös törpe körül, főképpen nem egy kötött pályás bolygón. A kötött pályás égitestek jellemzően ugyanazt az oldalukat mutatják, ami körül keringenek, ezért – ahogy írtad is – van egy állandóan árnyékos része. Ez stimmel, ám ez a hatás kedvezőtlenül hat például a légkörre. A Földön azért van ilyen „frankó” légkör, mert forog a tengelye körül (kb. 365x egy év alatt, míg megkerüli a napot), és a coriolis erők miatt ilyen egyenletes az óceánok és az ózonpajzs elosztása. Persze ebbe a gravitáció is beleszól (a maga mágneses mezőjével), szóval ezek a dolgok kényes egyensúlyából adódik, hogy egyáltalán elkezdődhetett az élet kicsíny bolygónkon. A kötött pályás bolygón nem hinném, hogy létezne ilyen „egyensúly”, mert az egyenetlen légkörön (már ha létezik ilyen egy efféle bolygón) a kozmikus sugárzások, a meteorok és egyéb égi utazók simán bejutnának a felszínig és tovább. Valószerűtlen, hogy bármilyen élő organizmus, vagy vegetáció kibírná ezeket a körülményeket. Szóval kizártnak tartom, hogy egy fejlett civilizáció (akiket őslakosoknak nevezel) létezne egy kötött pályás, vörös törpe körül keringő planétán.

Azt gondolom, hogy a Földi űrvállalkozás nem kolonizálná ekkora poliszokban, vagy kupolavárosokban a Dervist, mert iszonyú nagy befektetés lenne azért a ritka fémért, meg üzemanyagért (ami ugye nem terem csak úgy, maximum az összetevői vannak jelen). Ha a realitás talaján maradnánk, akkor is fényéveket kellene utazni oda-vissza, hogy a szállítást üzletszerűen végezzék. Ám ezek az utazások annyi energiát, időt (mert az idő nem úgy telik az efféle utazás alkalmával) és pénzt emésztenének fel, hogy nem érné meg. Ha viszont… egy ritka esszencia, vagy hasonló „teremne” a Dervisen, mint például Frank Herbert Dűnéjében (a Melanzs fűszer), akkor talán elképzelhetőnek tartanám a kizsákmányolását, vagy bányászását.

Tételezzük fel, hogy mégis úgy van a Dervisen, ahogy mondod. Miért csak a Földdel való kapcsolat megszakadása után lázadnak fel? A Földi kapcsolat miért visszatartó erő ebben? Amolyan Avatár jellegűnek képzelem el az ötletedet, mert azért az őslakosok nem adják(adnák) könnyen a területüket (legalább is így gondolnom), mivel a leírásod alapján ők is harcban állnak egymással. A leigázás már közelebb áll az emberi területszerzés gyakorlatához.

Nekem túl sok az ötletedben a logikai bukfenc, ám én csak egy kicsi pislákoló csillag vagyok a hatalmas égbolton ????

Üdv, Geri!

Érdekesen hangzik...

Sziasztok!
A Dervis egy kötött forgásirányú kisbolygó egy vörös törpe körül kering. A Föld egyik bányász-kolónia bolygója. Leginkább üzemanyagot és egy ritka fémfajtát bányásznak itt.
A Dervis kötött pályája miatt a bolygó árnyékos oldala fagyott, a félig rányékos részen egy dzsnugle-gyűrű veszi körbe a Szemet, a hatalmas sivatagot.
Két őslakos faj a zenyr és a farkaskobra él itt, akik ősi ellenségek. A zenyrt rabszolgának, sexrabszolgának használják, akár a droidokat, a farkaskobrákat pedig harca, zsoldosnak, hadseregbe stb.
A bányászvárosok városállamokként működnek, erős céges befolyással. Minden város más, egyik a felszínen kupolavárosként, másik a föld alatti barlangjáratokba költözött stb.
A konfliktus ott kezdődik, amikor megszakad a kapcsolat a Földdel és a Dervis magára marad. Kiéleződnek a faji és társadalmi rétegbeli különbségek, amikbe éppen belecsöppen az a néhány főszereplő, akik tudtukon kívül az utolsó Földről érkező szállítóhajóval érkeznek.
Vélemény?

Persze, vedd át nyugodtan.
Igazából lusta voltam egy rövidebb (hosszabb) összefoglalót írni.
Meg aztán az sem teljesen világos még előttem, hogy az eddigieken kívül mi az amit felfedhetek az emberiség és a galaxis jövőjéről...

Ez halálosan jó duma, engedelmeddel én is átveszem!

Ha többet akartok tudni Síkról, a Kék-fehér Alkonyról, és Yggdrasil világáról, akkor olvassatok tőlem, és Miától minél több írást, köztük van a komplett világ leírásunk is valahol, csak össze kell ollózni!

Gondolkodtam rajta egy darabig - lényegében a téma nyitása óta, vagyis 4 hónapig -, hogy beírjam-e ide Anonymus R. Chynewával közös világunk, a lassacskán multiverzummá terebélyesedő Galaktikus Közkönyvtár rövid ismertetését. Végül úgy döntöttem, hogy nem írok ide semmit, csak jelzem, hogy van. Aki pedig bővebben kíváncsi, az kattanjon rá a Linktár-ban a Blogok között a Galaktikus Közkönyvtár-ra.

Lesznek helyettük mások.
Egyébként onnan jött ennek a topicnak az ötlete, hogy Craz és Maggoth kolléga is említette anno, hogy nekik is van saját univerzumuk.
Szívesen látnék róluk is bővebb infót.

Kár, hogy nincsenek orkok

Akkor kezdeném is a sort.

A kitalált világom neve: Erodon.
Főbb jellemzői: két holdja van, és maga Erodon is két részre oszlik: Felszíni Világra és Lenti Világra. Természetesen a Felszíni Világot emberek lakják, a Lentit pedig... úgyis kitaláljátok.
Az Erodon felszínét hatalmas óceán borítja, ezen 7 kontinens található:
- a két jégkontinens (Északi-és Déli-j.k.);
- keleti félteke: a Nagy-Kontinens, tőle délnyugatra a jóval kisebb Khuth, délre pedig Kamanga fekszik (a Nagy-Kontinens és a Déli-Jégkontinens között);
- nyugati félteke: Tchoio és Ogroth (ez utóbbi az egyetlen földrész, amelyet nem emberek, hanem különféle félszerzetek uralnak).

Népek:
- Fehérek (Nagy-Kontinens nyugati, ill. északi területe): barbárok, amazonok (ők nomádok), lovagok, kalózok, kereskedő népek, stb.
- Feketék (Nagy-Kontinens déli része, valamint Kamanga): részben nomád, részben városokban élő népek, utóbbiak fejlett építészettel és csillagászattal rendelkeznek.
Amazonok itt is élnek, de a fehérekkel ellentétben ők nem mind nomádok, jelentős részük városokban él, királynővel az élén.
- Sárgák: keleten élnek, nomád kánságokba, ill. császárságokba szerveződve.
- Vörös bőrűek: Tchoio lakosai, részben vándorló nomádok, részben letelepedettek, királyságokban élnek.

Nem emberi, másvilági lények: vámpírok, farkasemberek, párducemberek, démonok, koboldok, trogloditák (barlanglakók), madáremberek, tűzköpő óriás baglyok, tollas kígyók, tritónok, szirének, kimérák, stb.
(Elfekkel, orkokkal, goblinokkal sajnos nem szolgálhatok!)

Az időszámítás egy világrengető krízishez kötődik: a Nagy Csillaghulláshoz (N. Cs. előtti, ill. N. Cs. utáni éveket jegyeznek a későbbi krónikák).

A történeteim a Nagy Csillaghullás utáni évszázadokban játszódnak. Ha skatulyázni akarjuk, krimi elemekkel ötvözött
low fantasy, ahol elsősorban a főhős egyéni sorsa, jellemfejlődése kap hangsúlyt. Az Erodon világa, miképpen a homályos háttér Valejjo festményein, fokozatosan bontakozik ki az olvasó előtt.

Elkészült művek (önálló történetek):
Vámpírok kápolnája; kisregény-novella, 1999 és 2001 között írtam, még papíralapon van.. Idén szándékozom gépre vinni, átdolgozva.

A lovag és a boszorkány; kisregény-novella, az első részt már olvashattátok itt, a Lidércen. Végre teljes egészében elkészült, a jövő héten közreadom 2-3 részes folytatásban.

Sorozatok, visszatérő szereplőkkel:
- Akryloni Dunsan: (egyelőre off-line változatban)
A győztes magánya
A szerencse forgandó
A kárhozat katlanja

- Xavier, a nyomozó varázsló:
Máshol... ugyanott...

- Noriyuki Tagawa, szamuráj Navappurból:

Az egyetlen lehetőség (itt a Lidércen olvasható)

Aratási idény (Crazzal közösen írt sztori, a zombi-antológia egyik története:roll

A folytatások természetesen készülnek, reményeim szerint egy-két hónapon belül Tagawa és Xavier (egymástól függetlenül) ismét színre lép!

Addig is jó olvasást, és köszönöm a lehetőséget!

Itt mindenki bemutathatja a saját, kitalált világát, a hozzá kapcsolódó irodalmi művekkel.