Sose lesz dél
Horror / Novellák (245 katt) | Tumicz Krisztina |
2023.07.08. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2023/8 számában.
– Tengelytörés – mondja a srác, bár még sosem tapasztalt ilyet.
A holnap déli családi összejövetelre a barátnőjével éjfél után Denverbe indultak, egy elhagyatott mellékúton, aminek az aszfaltját felszaggatta a csapadékos időjárás eróziója. A kocsi kereke befordult az egyik kátyúba és az autó nagyot zökkenve megállt.
– Szerinted valaki erre jön és segít nekünk? – Kérdi riadtan a lány.
– Szerintem nem.
A lány szeméből folyik a könny. Reszket. Mindig is félt a sötétben. Most meg egy elhagyatott úton ragadt az éj közepén.
– Nyugi! – Igyekszik biztatni a srác.
Kiszállnak az autóból. A srác átöleli a reszkető lányt. Nyugalom, súgja a fülébe, miközben végigfuttatja a tekintetét az országút mindkét irányába, majd az árokszél melletti fás részeket figyeli. Órák telhetnek el, mire erre jön valaki, gondolja. Kirázza a hideg, de erősnek kell látszania. A lány miatt.
– Valami jön – mondja a lány. – Egy közeledő autót hallok.
A srác nem felel, inkább a motorhangot kémleli. Megállapítja, hogy attól hangosabb, hogy autó legyen. Kézen fogja a lányt és az úton elindulnak a hang irányába. Reflektorokat látnak. Egy kamionét. A fény erősödik. Már egészen közelükben ér amikor a sofőr észreveszi az úton sétáló fiatalokat. Fékez azután megáll, és kiszáll. Ránéz a lányra majd megkérdezi:
– Mit csináltok éjjel idekint?
– Nem volt sima az út – feleli a srác a kamionosnak –, és kátyúba hajtottunk.
– Klasszikus hiba ezen az úton – mondja lassú, lomha léptekkel közeledve feléjük a sofőr.
A lány mélyeket szív a levegőből. Kezd lenyugodni attól, hogy valaki mégis erre jött, és nem kell az egész éjszakát idekint töltenie.
A kamionsofőr megáll a fiatalok előtt. A reflektor fényében jól megvizsgálhatják a negyvenes évei közepén járó termetes férfit. Az a fajta, akinek az arcáról nem lehet leolvasni a gondolatait, állapítja meg magában a srác.
– Ugorjatok be! – Mondja a kamionos. – Beviszlek benneteket a városba.
A srác és a barátnője megkönnyebbülten beszáll a kamionba, a srác ül középen. Bizony az ilyet klasszikus hibának nevezik, mikor az ember azt hiszi, kisétál a bajból, majd önként bemegy a pokolba.
A kamionos sebességbe rakja a váltót, és az ülések rúgója lök egyet a fiatalok segge alatt, amikor a nagy monstrum megindul. Már elhaladtak a fiatalok lerobban kocsija mellett amikor a kamionos viselkedése nyugtalanító érzéseket kelt a lányban. Néma. Valamin csendben töri az agyát, miközben szeme kitartóan szondázza a kulcstartón himbálózó plüssfigurát.
A kamion beveszi a kanyart. A sofőr nem spórol a gázzal, mire az utasok feszülten az útra koncentrálnak. A sofőr ránt egy nagyot a kormányon majd beletapos a fékbe.
– Francba! – Kiáltja. – Lehet elmozdult a rakomány – hunyorog a visszapillantó tükörbe, de a sötétben semmit nem látni. Megböki a srác vállát. – Hozd a zseblámpát és világíts a rakományra. Megnézem, hogy minden rendben van-e vele.
– Oké – mondja a srác és kiszáll.
Elöl megy, rávilágít a kamion rakományára. Kiugrik a kamionos is, és a fülke mögül kihúzza a feszítővasat, és a sötétben a magasba tartva a srác mögé lép. Lesújt rá. A fiú felkiált. A barátnője megijed a hang hallatán, de semmit nem lát, hiába les hátra. A kamionos a vassal tovább üti a földre rogyott fiú fejét, háromszor-négyszer. Miután meggyőződik róla, hogy a srác meghalt, visszasétál a fülkéhez. A feszítővasat visszateszi a helyére, és beszáll a kamionba. A lány rémülten megkérdezi, hogy:
– Mi volt ez? Valaki sikított.
A kamionos rámosolyog a lányra, ami nem nagyon vall rá.
– Én nem hallottam semmit – mondja.
De a lány most már hisztérikusan állítja, hogy:
– Én hallottam, sikított, és hol van a barátom? – Kérdi.
– Hazudtam! Ne keresd azt a szemét alakot – feleli a kamionos, miközben a biztonsági zárral bezárja a kamion ajtajait –, most már csak az enyém vagy!
Úgy tíz perc múlva a kamion egy elhagyatott bekötőnél lekanyarodik az útról, és félreáll. Ketten ülnek a fülkében az egyikük sír. A férfi kirángatja a remegő lányt a földre.
– Gyorsan végzünk! – Ígéri a lánynak, de az ellenáll.
Teljes erejével küzd a nála sokkal erősebb karok szorítása ellen. Beleharap a férfi arcába amikor az letépi róla a ruhát és túl közel hajol a szájához. Ezzel feldühíti. A kamionos kést ránt. A lány torkához nyomja.
– Megmozdulsz, elvágom a torkod – mondja a lánynak jéghideg hangon.
A lány elnémul. Hang nélkül csorognak az arcán a könnyek miközben a férfi megerőszakolja, majd miután végez vele, egy mozdulattal elmetszi a torkát. Feláll. A lány széttépett pólóját végighúzza a kés pengéjén. Felöltözik. A tetemet begörgeti az útszéli bozótosba. Visszaül a kamionba és tovább megy Denver felé.
Előző oldal | Tumicz Krisztina |