Linktár

Idő

Az idő oly fura,
Messze már az ifjúság,
De a tél még tova,
Virágok bomlanak szét
Istenek ambrózia ágyán.
S a kelő, nyugvó Nap határán
Kezemből homok pereg.
S a meghajolt időben lelem csendemet,
Keresem kiüresedett vétkemet,
Mit felajánlottam a végtelen oltárán.
Az idő telik hallgatag,
Távol már a múlt, s a jövő ingatag.