Érzés

Szépirodalom / Álmok (876 katt) DarkChii
  2011.07.07.

Valamiféle könnyed és bizsergető lebegés jár át, ami mélyről fakad, és szétárad, te pedig képtelen vagy visszafogni, és nem is akarod...

Ragyogsz, érzed, olyan mélyről jön, s mosoly ül ki arcodra, nem, nem az a fajta minden rendben van – mosoly... ez más...

Két percnyi emlék, két levegővételnyi idő között, amíg csukott szemmel bámullak...

Remeg a hangod, minden egyes porcikád zizeg, lélegzik, lüktet, él... S te kapaszkodsz az érzésbe, az érzés pedig átkarol, árad belőled, s te nem, nem akarsz lezuhanni, érezni akarod ezt mindvégig...

Ameddig még lüktet benned az élet...

Szemeimmel érintem a lelked...

Ha számítana egyáltalán más, mint azok az átkozott, gyötrelmes pillanatok, amikben az álmaim nem valósulnak meg... és mégis boldog vagyok...

Sosem feledni... S néha gyötrődni... Néha pedig csak élni... átélni... megélni...

Veled vagy nélküled... mit számít? A lényeg, hogy tőled...

Előző oldal DarkChii