Neptun ölelése
Szépirodalom / Versek (453 katt) | Baranyi Imre |
2023.02.12. |
Hiába, hát a végzet úgy akarta,
ma mindörökre elveszítselek,
remegve várlak én karomba vissza,
de ár sodorja már a testedet.
Azóta Neptuné maradt varázsod,
övé a szád, a holdas éjszakák
romantikája zord viharra váltott,
hiányod íze sajdulón fog át.
Miért ragadt el és ölelt a mélybe
a tengerén a tébolyult halál,
sötét eget borítva üstökére,
vajon miért nem engemet talált?
Ma délelőtt, habár az árja sima,
de halld, alatta mélye mintha sírna.
Előző oldal | Baranyi Imre |