Kuss VIII

Szépirodalom / Novellák (1059 katt) Erdős Sándor
  2022.07.25.

Nyolcadik fejezet – Füstös

Két nap telt el azóta, hogy Grófnál járt, de egyetlen pillanat sem telt el anélkül, hogy Füstös ne rettegett volna amiatt, mikor törik rá az ajtót és zúzzák ízzé-porrá csontjait, majd vágják el a torkát. Gróf szavában annyira lehetett bízni, mint egy éhes oroszlánban.

Erős volt a gyanúja, hogy csak azért hagyták életben, mert olyan munkát bíznak rá, amibe akár bele is törhet a bicskája.

A kikötőben lődörgött, mikor valaki megfogta a vállát, és egy borízű hang azt mondta:

– Beszélnünk kell. Gróf küldött.

Első mozdulata az lett volna, hogy jól képen vágja azt, aki megfogta a vállát, de a mondat elhangzása után meggondolta magát. Nem húzhatja ki még jobban a gyufát Grófnál.

– Beszélj! – mondta Füstös a borostás, tagbaszakadt fickónak, aki megszólította őt.
– Ma este a 10-es dokknál várj. Keresni fognak – csak ennyit mondott a fickó és öles léptekkel eltávozott.

Füstös legszívesebben utána lépett volna és betörte volna a fejét, de letett erről a szándékáról.

– Szóval itt az idő – gondolta – ma este kiderül, milyen finomságot szánt nekem Gróf.

Estig még van ideje bőven, ezért úgy döntött felhajt valami pipit, és élvezi az életet. Ki tudja meddig tart.

A kikötőben horgonyzó egyik bárkán fiatal lány szárogatta a halászok hálóját, míg apja a kapitány, és a legénység tagjai a jó fogást ünnepelve a kocsmában múlatta az időt.

Füstös szó nélkül felugrott a bárkára és a meglepett lányt szó nélkül képen törölte.

Rémület látszott a lány arcán. Talán ha tizenhat éves lehetett és bár sok barbár embert látott rövid élete során, apja eddig megóvta a bajtól. De most nem volt itt az apja.

Füstös belökte a lányt a bárkan lévő kis kabinba és utána mászott. A szája sarkában kis nyálfolyam jelent meg a várható kéj ígéretétől.

– Jó lesz, meglátod galambom! – sziszegte.

Mikor a nadrágját igazgatva a partra lépett, nem vette észre, hogy valaki figyeli. Egy sziklakemény arcú, szemét napszemüveg mögé rejtő férfi figyelte minden mozdulatát.

Előző oldal Erdős Sándor