Az ajándék
A jövő útjai / Novellák (670 katt) | Ilona |
2021.08.24. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2021/9 számában.
– Megrendelted már anyánk születésnapi ajándékát? – kérdezi öcsém ma már harmadszorra.
– Nem! Még nem. Megmondtam, hogy meg fogom, ne zaklass már egész nap emiatt! – gorombítom le.
– Ilon, addig húzod az időt, amíg lemaradunk róla úgy, mint tavaly – veti a szememre.
Elegem van már öcsém erőszakosságából, pedig igaza van. Lett volna alkalmam leadni a megrendelést. Ha jól belegondolok, tényleg húzom az időt, nem szeretném megrendelni ezt az ajándékot.
– Miért nem rendeled meg te, ha már annyira jónak tartod? – próbálom a felelősséget elhárítani magamról.
– Ilon, ne szórakozz, légy szíves, velem! – veszti el a türelmét öcsém –, téged már regisztráltak, amikor apánknak rendeltél. Az én regisztrációmra már nincs idő holnapig.
– Jól van, na! Megrendelem, csak hagyj békén!
– Kösz – mondja kissé megnyugodva. – Tudod, hogy gyereket szeretnénk. Erika már nagyon várja a sorát, nem lenne jó, ha most idegeskedne.
– Persze, persze – mondom, és megszakítom a kapcsolatot.
Hallom, ahogy Sári csoszogva jön le az emeletről.
– Nahát, méltóztattál felkelni! – köszöntöm lányomat kissé epésen.
Sári válaszra sem méltatva, kitárja a hűtőgép ajtaját, majd nagyokat ásítva szemléli annak tartalmát.
– De mérgesek vagyunk ma reggel! – mondja szemtelenül. – Min vitatkoztatok Sanyival már megint? Az egész ház zengett.
Azt a mindenségit a pimasz kölykének! De nem szólok semmit.
– Nagyi hol van? – kérdezi Sári. – Nem holnap lesz a születésnapja?
– De.
– A hetvenedik, ugye? Sütsz valamit?
– Nem, a hetvenegyedik és igen, sütök.
– Gondolom, a barátnői is itt lesznek, mi? Te jó isten, akkor tele lesz a ház vén csoroszlyákkal!
– Sári, elég legyen! Hogy beszélsz? Ha már nem lesz a nagyi, ezeket a szavakat nagyon meg fogod bánni.
– Jól van, na. Majd kibírom valahogy, vagy elmegyek a Jocihoz – csillan fel a szeme az utóbbi elgondolásán.
– Sári, szeretném, ha holnap mindenképp itthon maradnál. Most mindenkit meghívunk a családból is, és a nagyi összes ismerőse is itt lesz. Különleges összejövetel lesz a holnapi.
– Mi a fene? Hogy, hogy? Az ajándék miatt, amiért a Sanyival pattogtál? – kérdezi nevetve.
– Majd megtudod – mondom halkan, és érzem, hogy könnyek szöknek a szemembe.
Látom, ahogy a tejfölös doboz lassan kifordul Sári kezéből és nagyot puffanva szétfröccsen a konyhakövön.
– Anya! – néz rám megkövülten. – Megrendelted?!
*
– Várjál, van még tíz perc, ne csöngess még be!
– Gondolod, számít bármit is tíz perc?
– Igen, pontosan tíz perc életet. Előkészítetted az anyagot?
– Aha. Remélem, nem nekünk kell elvinni, mert félre a város másik végébe kell érnünk. Ma még öt helyre kell mennünk, sok a hetvenes az idén, mi? Ráadásul ma nekem kell mennem a gyerekért az oviba.
– Na, végre jeleztek! Mehetünk. Vegyük ki a hordágyat!
Előző oldal | Ilona |
Vélemények a műről (eddig 7 db) |