Eric Muldoom: Codric

Fantasy / Könyvajánló (523 katt) Kapitány
  2016.10.24.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2016/9 számában.

Az egyik internetes könyváruház kínálatát böngészve találtam rá egész véletlenül Eric Muldoom Codric című regényére, amely az egyik kedvenc fantasy univerzumomban, a Worluk Káosz világában játszódik. Nem egy mai darabról van szó, hiszen a könyv még 2001-ben jelent meg a Cherubion Kiadó szépemlékű Osiris könyvek című sorozatában. Mivel mind Worlukot, mind Muldoom írásait kedvelem, ezért rögtön lecsaptam erre a ma már ritkaságnak számító regényre. Nemrégiben aztán a Kecskemét-Szentes buszjáraton ülve, nyolc órányi PIC programozás és digitális technika előadás után a városból kiérve a kezembe vettem a könyvet. Nyugodtan mondhatom, kellemes kikapcsolódást jelentett a tömény technikai témák után.

A főszereplő, Codric, Dergánia száműzött hercege bőséges zsákmányt remélve a legendás Aranyváros nyomában jár, amikor a sors szeszélye a nem épp kies dirwani pusztaság mélyére veti. Itt egy haldokló barbár civilizáció, a Tűzföld romjaira talál, ahol ősi szokás szerint ősi nemzetségek vívják egymás ellen véres háborúikat, és ha ez nem lenne elég, életüket a helyi flóra és fauna kellemetlen képviselői keserítik tovább. Codric, az egykori zsoldos és rablólovag, emberségét és maradék becsületét nagyrészt hátrahagyva, kardjával és ügyességével verekszi át magát az előtte tornyosuló akadályokon. Persze ő is tisztában van azzal, hogy egységben az erő, és nem egyedül ront rá elvetemült ellenfeleire: két dögös és meglehetősen lenge ruházatú hölgy is kiáll mellette véres csatái során. Aztán egyszer csak megjelenik az égen a főellenség: az Őskáosz Mordor nagyúr vezetésével kapukat nyit a világra, és bűzhödt seregei élén vértengerré változtatja Tűzföldet. Ezt Codric nem hagyja annyiban, és szövetségeseivel karöltve nekiront megveszekedett ellenfelének...

A Codric nem egy mélyen elgondolkodtató regény, hanem egy pörgős, akciódús fantasy történet, a kard és boszorkányság stílusú könyvek egy jól sikerült darabja. Eric Muldoom egy pillanatnyi nyugtot sem hagy hőseinek, és az egyik életveszélyes helyzetből a másikba vezeti őket. Szerencsére Codric vitézül helytáll, és Robert E. Howard Conanjához hasonlóan véres rendet vág az ellenfelek között. A szereplők kidolgozottságára sem lehet panasz: a jók szimpatikusak, a rosszakat kellően lehet utálni, Codric pedig egy olyan figura, aki azért nem annyira sötét (inkább talán szürke), és végig szurkolhat neki az olvasó. A végjátékban elmesélt várostrom az egymásnak rontó harcosokkal, lovagokkal, varázslókkal és mutáns pókokkal pedig kimondottan kellemes élményt jelentett (mármint nekem, az olvasónak, a mellékszereplők közül nem túl sokan élték túl :-)).

A Codricot ajánlom mindenkinek, aki szereti a jó sword and sorcery könyveket. Keressétek meg valamelyik könyvtárban vagy antikváriumban: érdemes rászánni az időt, egy kellemes fantasy élménnyel lesztek gazdagabbak.

Előző oldal Kapitány
Vélemények a műről (eddig 1 db)