Bolygók lelke

Szépirodalom / Novellák (788 katt) Csellengő Emlék
  2010.11.22.

Határok hamva kereng az űrben
Világok kavarognak révülten.

Integetnek a Mának
Érintetlen ősi tájak.

Egy régi álom zokog a szélben
Megpillantja magát könnyei tükrében.

Álmos ragyogást súg a Csend
Ősi ürességen átdereng.

Ódon hullámokat fuvall
Egy szemerkélő altatódal.

Szépia ködből füstölög egy csillag
Megérinti lelkét egy álomszerű illat.

Ismeretlen tengereken evez a lélek
Igaz arcát csillantja a messzeségnek.

Csendkelyhekben úszik a Végtelen
Rejtélycseppek fátyla fellebben.

Olvadt holdviasz cseppjei lebegnek
Majd a Régvoltba általperegnek.

Őstengerek titkait búgja a némaság
Éteri köd dallamát őrzik az éjszakák.

Tűnődő csillagokban zsongó habok
Csak a Távolban öltenek alakot.

Dobog a bolygók síri csendje
Halk varázst szór a lelkekre.

Hulldogáló jövő ősi tánca
Világokat emlékbe némán zárja.

Előző oldal Csellengő Emlék