Ai no seinou - A szerelem nevében III.

Fantasy / Novellák (620 katt) angyalka146
  2015.08.16.

Kedves Naplóm!

Az altatót nem volt nehéz beszereznem. Anyámnak jó sok előre megírt receptje volt, amiket a patikus kérdezés nélkül kiadott nekem. Ha már öngyilkos lesz az ember, annak meg kell adni a módját, úgyhogy egy méregdrága Burgundit vásároltam és lassan kortyolgatva, a gyógyszert szemenként beszedve készültem a halálra. De bármennyit is vettem be, hatását nem éreztem. Ekkor kezdtem el gyanakodni. Mi van, ha anyám nem is altatókat, hanem valami placebót szed? Ez megmagyarázná a patikus viselkedését is! A bor sem hatott: biztosan csak egy újabb hamisítvány, s kapszulás bort adtak el, igazinak álcázva. Amióta feltalálták a mesterséges pirulákat, melyeket vízbe dobva ételt, italt készíthetünk, azóta megnőtt a hamis áruk és a feketepiac kereskedelme.

Egész éjszaka ott ültem az ágyamon, de nem haltam meg. Istennek valószínűleg tervei vannak velem. Mi lehet az?

***

Az angyalok zárt teremben foglaltak helyet. Kör alakú csarnok volt, a különböző rendű és rangú fénylények emelvényeken ültek. A terem közepét nagy asztal foglalta el, előtte ott állt Ai, aki semmit sem látott belőlük. Mellette őrangyala, Eruel, akinek felelnie kellett bűnei miatt.

- Eruel! – kiáltotta a legfőbb Szeráf. - Azzal vádolunk meg, hogy erőd egy részét átadtad az itt jelen lévő embernek!
- Vállalom bűnömet – sóhajtotta halkan.
- Miért tetted?! – mennydörögték a szférák.
- Mert meg akartam menteni az életét. Jogtalanul halt meg, megrövidítették az életvonalát, ennek egy részét akartam visszaadni neki.
- Sikertelenül. Mert életet nem, de erőt kapott, amit sajnos nem vehetünk el tőle.
- Tudom – válaszolt bűnbánóan az angyal -, sajnálom, amit tettem.
- Büntetésed halál lesz – felelte a bíra, s az angyalok telve lettek részvéttel. – Örök megsemmisülésben lesz részed, visszaolvadsz az Ürességbe.
- És a lány? – kérdezett vissza, először nézve a bírák szemébe. Még mindig a szívén viselte a sorsát. Igazán jó őrangyal volt.
- A lány felett nem rendelkezhetünk. Visszatér a karma kerekébe és birtokosa lesz a fénynek. Reménykedjünk, csak jót tesz vele.

***

Kai látta, amint szerelme visszatér a Létbe. Ő is megszőtte a maga életfonalát úgy, hogy találkozzanak egyszer. Visszaadta erejét, hogy immáron egyszerű halandóként a lány mellett élhessen. A lány, bár birtokolja a fényt, nem tud róla: erejét elzárták. De huszonnyolcadik születésnapja után felébred végre…

***

Kedves Naplóm!

Tök ciki így, huszonnyolc évesen naplót írni, de hát ez van. Nincs kinek elmondani az idiótaságaimat.

Furcsa álmaim vannak mostanában. Háromszemű emberrel, meg aranyló fényekkel álmodok. Álmomban felnéztem magam fölé, és a szoba úszott az arany fényben. Igazából nem is álmodtam, de ezt az érzést olyan nehéz elmagyarázni... A lényeg, hogy utána rögtön kinyitottam a szemeimet, de a szobában sötét volt, ahogyan lennie kell. Furcsa, nem?

Néhány napra rá épp zuhanyoztam, amikor egy új történeten gondolkodva – amely egy lány és egy démon különös szerelmét mondaná el -, eszembe jutott ez a három japán szó: Ai no seinou. A jelentését is tudtam: A szerelem nevében. De én nem tudok japánul! Hogyan jutott ez eszembe?! Megkérdeztem az egyik, japánul tényleg tudó ismerősömet és megerősített, hogy így is lehet – eléggé szabadon értelmezve – fordítani. Bár az eredeti jelentése: „szerelemre való hajlam”, de ez irtó hülyén hangzik, úgyhogy marad az én értelmezésem.

***

Kedves Naplóm!

Napok óta az álmaimon gondolkodok, és egyre csak azt kérdezem magamtól: mi köze hozzám a fénynek?!


Vége

Előző oldal angyalka146
Vélemények a műről (eddig 2 db)