Hóesés

Szépirodalom / Versek (790 katt) SiPI
  2010.11.06.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2010/11 számában.

Pillanatok hullnak alá az egekből;
Minden egyes szem, mi rám száll, megtör.
Hallom, ahogy koppannak a földön;
Kies, fagyott, kemény temetőmön.

Hiába hangtalan másoknak minden nesz,
Engem mégis mindenhonnan körbe vesz;
Csattogva záródik köröttem minden ajtó,
Bár hűvös szél fújt mindenütt, nem volt zavaró.

Hideg, akár az acél, mikor csontot ér;
Merev, akár a gally, mikor fagyban él;
Testetlen, de mégis szól hozzám és él!
De élettelen, ha testet kap; nem remél.

Előző oldal SiPI