Elszenderedve

Szépirodalom / Novellák (742 katt) T. Bálint
  2014.06.28.

Az este nem jött álom a szememre.

Ültem a karosszékben és rádiót hallgattam. Éjfél után kezdett erőt venni rajtam a lét fáradalma, de nem akartam még ágyamban nyugovóra térni. Akkor kimerült fejem megcsalt, a szoba elkezdett hullámozni előttem, s merevvé vált minden, akár egy kiragadott kép. Ebből gondoltam, csupán illúzió, amit két szememmel egész életemben láttok, mert az agyam alakítja csalfa képpé. De ha vak lennék, a valóság attól még megmaradna, nem tűnne el a fal réseibe ékelődött por, ami az emberi szemnek szinte láthatatlan.

A valóság nem más számunkra, mint jelek halmaza az idegpályánkon, egy nagy dúc koponyánkban.

Előző oldal T. Bálint