Elmélkedés egy szoba sarkában

Szépirodalom / Versek (1360 katt) Rigó Krisztián
  2014.04.13.

Szeretem az életképek mozzanatait,
melyek úgy maradnak meg előttem,
mintha nem is múlna az idő.

Idő. A legfontosabb elem, ami csak létezik.
Mindent megszab. Téged, mindenkit. Észrevetted?
Rohanunk, semmibe vész a munka.

A másik a bizalom, mely az ember ellensége.
Szeretjük a biztos pontot, de ez csalóka, látszat.
Minden megjátszott, tönkrement semmiség.

Ellentmondások mindenütt. Körülvesznek.
Suhannak a pillanatok, emlékek, tükrök előttünk.
Jó s rossz, mely mindent jobban megemészt.

Szívtelen, kegyetlen s nemes érzések,
melyek a szív periódusos rendszere.
Mindnek megvan a megfelelő helye.

S mi az emberi hit? Bizonytalan és változó.
Az események azok, mely meghatározzák.
Lehetsz hívő vagy templomkerülő,
semleges nem maradsz.
Belehalsz.

Előző oldal Rigó Krisztián
Vélemények a műről (eddig 9 db)