Layla: az angyal, az ördög és a gyermek X.

Fantasy / Novellák (855 katt) angyalka146
  2012.11.29.

Ez a nap is úgy kezdődött a Mennyekben, mint a többi. A Szeráfok éneke és Istent dicsőítő „Szent! Szent! Szent!” kiáltásai betöltötték az Univerzumot, biztosítva ezzel a békét és az egyensúlyt. Isten elmosolyodott és látta: mindez jó. A Kerubok tovább szorgoskodtak a lejegyeznivalókban, az Ofaminok körülnéztek bolygóikon és Istennel együtt látták: minden jó. Az Irinek harcra készen álltak, az Uraságok ellátták tanácsokkal az Angyalokat, az Erősségek épp egy adag csodát hintettek szét a Világban, a Hatalmasságok ellenőrizték a Lelkek mozgását, a Fejedelemségek továbbra is vigyáztak védenceikre, az Arkangyalok pedig…

- Pofa be, Rafael!
- Menj a fenébe, Uriel!
- Csend legyen már!!!!! - hőbörgött...
- Kuss, Michael! – kiáltott fel egyszerre Rafael és Uriel, de közben haragosan néztek egymásra.

Isten pedig elmosolyodott és látta: minden tökéletesen működik és minden, amit teremtett, az JÓ!

***

- Gyűlöllek – megvetéssel nézett rám, és tudtam: ha tehetné, legszívesebben arcul köpne. De nem is várhattam mást, hiszen elárultam. Mégis…
- Ne mondd ezt, kérlek! – fogtam könyörgőre a hangom, s patakzottak a könnyeim. – Tudod, miért tettem! A szerelmünk semmit sem jelent neked?
- Már nem tudom, Neuel… - láttam szemeiben a fájdalmat, de megfordult és elment.

***

- Layla! – kiáltott fel, és éreztem, amint erőtlen testem felemeli. – Ki tette ezt?! – Víz ért… Ő? Sír? – RAFAEL!!!!!!! – ordította, és közben szorosan magához ölelte vértől borított testem.
- Nem gyógyíthatom meg…
- De! Tedd meg! Könyörgöm neked! Nem veszíthetem el újra!
- Ha megteszem, megölnek... – megremegett a hangja, félelem járta be a házat.
- Gyűlölöm őket – suttogta Auriel, és még jobban magához szorított. Rafael tehetetlen volt. Néhány perc vagy másodperc múlva – ki érzékeli az időt, amikor haldoklik? – mégis megszólalt:
- Él egy öregasszony innen nem messze, a hegy mögötti faluban. Nagyon ügyes gyógyító. Vidd oda el! Ha még lehet rajta segíteni, ő tud. Áldásom lesz vele – fénnyé változott és elment.

***

A sokaság dermedten és meredten figyelt, olyan csend volt, hogy az erdő túlsó szélén lévő kis patak hangját is hallani lehetett. A nő folytatta:

- Ti, akik eddig az Ég istenét imádtátok, továbbra is tegyétek azt! Adjátok meg neki a megfelelő tiszteletet és engedelmességet, de NE fogadjátok el egyedüli uratokként! Miként a természetben is mindenből kettő van, úgy az uralkodókból is. Évezredeken keresztül csak az egyiket szolgáltátok, míg a másikkal durván és kegyetlenül bántatok, megfosztva őt minden ékességétől, vidámságától, jóindulatától, kedvességétől és termékenységétől. Az Idő közel, végre megérett a világ az Istennő újbóli felemelkedésére. Vége az egypólusosságnak, a világ újra egész lesz, a harmónia helyreáll… HA! Ti is akarjátok! Amennyiben nemet mondotok, úgy az Istennő tisztít meg titeket:

- földrengés által, hogy észrevegyétek, minden, amit felhalmoztok, múlandó, ahogyan testetek is. Porból vagytok és porrá lesztek, és ha nincs bennetek alázat, váratlanul, fájdalommal kell ezzel szembesülnetek.
- víz által, hogy végre újra éljetek! Lelketek tisztuljon meg a gonoszságtól és a szeretet szikrájától lángoljon szívetek! Hiszen az érzelmek az élő Gyermek forrásai, és amiként az Ég fia mondta: ha nem lesztek olyanok, mint a gyermekek, nem juttok be a Mennyek országába. Mert milyen is a Gyermek? Olyan, mint a jó ivóvíz: tiszta. Őszinte és szeretetteljes, szíve csordultig van jóindulattal, a megkülönböztetést és a kegyetlenséget nem ismeri, és amiként a jó víz: úgy ő is táplál másokat.
- szélvihar által, hogy végre felébredjetek és mozgásba lendüljetek, a régit romboljátok le, az újat pedig építsétek fel. A jó gondolat olyan, minként a lágy tavaszi szellő: gyengéden simogat, cirógat, ha kell, hűsít és megtermékenyít.
- végezetül tűz által, hiszen a világosság mindig győzedelmeskedik a sötétség felett, utat mutat, vezet, és ami felesleges, megöli. Az újjászületés és a pusztítás ugyanazon dolog két arca, és bár ellentétesek, de egymástól szétválaszthatatlanok, hiszen, mint minden, úgy ők is Egyek.

Előző oldal angyalka146