Egy sötét világ
....tudom, hogy hol vagyok
a valóság fonalát, mit
vaskézzel szorítok
el nem engedem
így azután nyugodtan szemlélhetem
az álmok égő metropolisát
mindazt mi körülöttem zajlik -
a sötét világ
a halál itt tapinható
eleven, suhanó
a torokszorító
szédítő felismerések
hintája a vad hold alatt
megmérgezik a valóság
papiros ízű, rágós húsát
az éjji útcákat rovó
vámpírok -
létezésük nyílt titok
a rettegők, csupa kárhozott
elme
az intellektuális bűnözők
tengere
a nap üvölt az égen
a hold suttog mögötte
megrogyan az elme,
mert nem létezik a remény
itt, a pokol legmélyén
itt minden igaz
még a fordítottja is az,
amit valósnak hittél
az nem igaz
a gonosz városok önmagukat falják
lakóik ostobák
sivár a valóság
az éjszaka a rettegésé
a gonosz hold nevet
s nappal csakis az anyag,
semmi más nem lehet
bűnösök és nincstelenek
máshonnan idetévedtek,
kik félrefordítják arcukat,
ha zavarni akarod éber álmukat
ezen a helyen csak egy biztos
áttörhetetlen a fal,
ami mocskos
a rémület síkos kipárolgásától
a sötét istenek megvető nyálától
csatakos, habos rom a védmű
az álmok égő metropolisza,
hol nincs remény soha
a csillagok sikítása
fület tépő lárma,
amikor az ég közepén
a jéghold gleccserei sugároznak
ismeretlen, ártó miazmát
s tudom, hogy aki ideát
tengeti szerencsétlen sorsát
rémült háborús bűnösök
intellektuális bűnözők
piti tolvajok
halott szélhámosok,
hogy ők már sosem
jutnak ki az űrbe,
hogy be vannak zárva,
ha nem lépnek - örökre
az álmok égő metropolisza
mi soha el nem hamvad
lobog az örök háborúban
mit önmaga ellen visel
s mikor a szél felszárítja a sarat
újra és újra támad
és a távoli csillagok
- az elérhetetlenek -
jegesen süvítő kakofóniája
ami a kozmikus csend acélmagánya
burokba zárja a sötét várost
csend van -
kínlódva... hörögve
nem tudja
megszülni a valóságot
.........
