Röviden az absztrakt expresszionisták védelmében

Külvilág / Művészet (1699 katt) Homoergaster
  2012.07.15.

Mindjárt az elején leszögezem, hogy nem értek a modern festészethez, képtelen vagyok eligazodni azon, mit is kell beleértelmezni, hogyan kell látni. A hagyományos festményeket kedvelem. Ez azonban nem akadályoz meg abban, hogy írjak róluk. Mint azt más alkalommal már kifejtettem, a művészet szerintem nagyban öncélú tevékenység; ehhez most hozzáteszem, hogy a mű valódi jelentése és jelentősége csakis az alkotó számára nyilvánvaló. A többiek, akik számára nyilvánvalóan nem az, értelmezik.

Immáron az is bizonyossá vált előttem, egy ideje, hogy a látszat mily csalóka. Ugyanis, ha egy ember festékpöttyekből, valamint elvont geometriai formák összekuszálásából hoz létre egy festményt, az általában nem azért teszi, mert másra képtelen. Inkább az a jellemző, hogy ez a primitivizmus szándékos, noha képzettsége és tehetsége okán képes lenne fotókat is festeni. Képes rá, de úgy látja, hogy holmi kriksz-krakszokkal jobban kifejezheti, amit akar. Lelke rajta, joga van hozzá. Ha esetleg még olyan közönség is akad, amely ezirányú erőfeszítéseit méltányolja, akkor meg pláne.

Tehát a pacák, pöttyök és a kusza formák művészetként való átélése egy sajátságos szemléletmódot tételez fel, ami nem vele született képessége az embereknek, de kifejleszthetik magukban. Már aki akarja. Én személy szerint teljességgel képtelen vagyok élvezni a moderneket, bármilyen irányzathoz tartoznak is. Ez nem jelenti azt, hogy gyűlölöm őket, csupán értetlenül állok előttük. Ha egy modernekkel foglalkozó TV-műsort látok, feszülten nézem végig, noha egy kukkot sem értek belőle. Azért mégis érdekesnek és szórakoztatónak találom, ahogy komoly arccal, hosszadalmasan elemzik ezeket a különös műtárgyakat. Meg vagyok győződve róla, hogy ezek a műértők időnként egyeztetnek, hogy mit is kell mondani XY-nak erről vagy arról a munkájáról. Arra is kíváncsi lennék, hogy hogyan választják el az ocsút a búzától.

Végezetül egy adalék arról, hogy számomra hogyan vált nyilvánvalóvá, az absztrakt művészet mégis csak hordozhat magában értéket, bár nem mindenki képes ennek meglátására. A Black Metal jó zene, mégis sokan nem szeretik. Képtelenek értékelni. A kegyetlen karistolások produkálói sokszor bizonyítják - élőben is -, hogy mesterei hangszereiknek, és tudnak játszani lírát is. De hát erről már írtam egy cikket. Tehát az absztrakt művészet mond valamit, csak sokan nem értik - én sem. Köszönet Kurt Vonnegutnak és a Black Metalnak.

Előző oldal Homoergaster
Vélemények a műről (eddig 3 db)