Változó világ
Az elmúlt napokban/hetekben sokan megtapasztalhattuk azt a "furcsa" érzést, hogy már nem vonzanak minket azok a dolgok, amelyek eddig lekötötték a figyelmünket. Nem tudjuk, mi lehet ennek az oka, csak azt érezzük, hogy érdektelenné váltak a számunkra. Helyettük mással foglalkozunk. Az életről, a lélekről elmélkedünk, vagy épp ilyen témájú cikkeket olvasgatunk a neten. Keressük a helyünket ebben a változó világban. Feltámadt bennünk az a fajta vágy, hogy fejlődjünk, és adott esetben "jobbá" váljunk. Bizonyos helyzetekben érzékenyebben reagálhatunk „dolgokra”, ugyanakkor az együttérzés, és a megbocsátás is lényünk részévé válhat.
Hullámzó érzelmeink olykor mennyei magasságokba repíthetnek minket, máskor pedig a legnagyobb mélységeket élhetjük meg. Az érzelmi káoszt csak tovább fokozhatja a közéletben és a politikában is tapasztalható zűrzavaros helyzet. Olykor úgy érezhetjük, hogy az egész világ "megbolondult", és körülöttünk minden átalakul, és ezt a saját bőrünkön is megtapasztalhatjuk. Ez sokszor akár még "félelmetes" is lehet számunkra, hiszen nem sejtjük, hogy mi lesz a vége. Sokan félünk a változástól és az új, ismeretlen dolgoktól.
A régi - mára már alig működő - megszokásainkba próbálunk kapaszkodni. Viszont az élet és a természet alapvető törvénye az átalakulás. A régi, elavult sémák időről-időre megszűnnek, hogy átadják a helyüket a frissebb és működőképesebb dolgoknak. Az új élethelyzetek pedig egyben új lehetőségeket is kínálnak nekünk. Nos, mivel mást amúgy sem tehetünk, a legjobb, ha elfogadjuk ezt a fajta változást. Vagy – ha elég nyitottak vagyunk rá - megpróbálhatjuk élvezni!