Átkot hiába
Szépirodalom / Versek (463 katt) | Kohász |
2024.01.15. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2024/12 számában.
Fehérre meszelt irgalom.
Árnyékom lóg a házfalon.
Szédült fényű az árva nap,
felhők közt lop le sugarat.
Pocsolyában templom torony.
Szemhéjam mögött fájdalom.
Vágyaim mélyen alszanak,
dermesztő csöndem megmarad.
Vakon csak jövőt láthatok.
Nem nézek élő csillagot.
Fehér köröttem föld és ég,
átkot hiába mondanék.
Előző oldal | Kohász |