A néma farkas
Néma farkas áll a réten
búsan lógatva fejét.
Arra sem maradt ereje,
hogy nyalogassa sebét.
Sebet ejtett rajta az éj,
fájdalmakat hoz a sötét.
Elvesztette ma éjszaka
nagy farkasisten kegyét.
Portya közben medve rontott
falkájára hirtelen,
két szemében őrület ült
fénytelenül, hidegen.
Karma tépett, foga zúzott
rőtvörössé vált a hó.
Csendes szélmentes erdőben
csak vonyítás hallható.
Gyorsan elhordta irháját
mentette az életét.
Dobogó szívvel hagyta el
a vérengzés színhelyét.
Most sebzetten áll a réten,
már sírni sincs ereje.
Nincs már társa egyedül van
most jön csak a neheze.
Testi sebek meggyógyulnak
nyoma is alig marad,
ám társunk fájó hiánya
örökre velünk marad.
