XI. LFP. Űrhalál - Nemesis - vélemények

Ugrás a műre


Jimmy Cartwright
Admin
2021.05.25 20:16
229 vélemény
Az a helyzet, hogy az újságíróktól megtanultam, hogy nincs, de szó szerint nincs olyan szöveg, legyen az újságcikk, esszé, dolgozat, novella, regény, bármi, amiben ne fordulna elő a leggondosabb átnézés után is legalább egy hiba.

Örvendetes, ha egy író tudja gondozni is a saját kéziratát, de a hagyományos kiadóknál azért vannak a korrektorok, hogy az elütéseket, helyesírási hibákat javítsák.

Tudom magamról is, hogy rendkívül bosszantó tud lenni az ilyen, de ebbe sajnos bele kell törődni. Emberek vagyunk, a legjobb szándékunk, a legalaposabb átnézés ellenére is maradnak hibáink. :-)

A trükk az, hogy mindig másra kell fogni, miért maradt benne. ;)
Pl.: bejött a cica / kutya / ékszerteknős / T-rex a szobámba, és meg kellett simogatni. Vagy: Az anyósom elterelte a figyelmem néhány órára... Netalán: a gyerekkel le kellett menni a játszótérre, ahol kellemeset beszélgettem a szomszéd Bözsivel...
Jávorszki András
Felhasználó
2021.05.16 21:25
34 vélemény
Köszönöm a részletes elemzést. Ebből tanul az ember :-)
Az egyetlen, ami zavar, hogy maradtak a novellában elütések (ez mindig fel tud bosszantani), holott jó párszor elolvastam beküldés előtt. Igaz viszont, hogy nem "pihentettem" az írást, ami meg alapvető szerzői hiba.
Jimmy Cartwright
Admin
2021.05.15 01:42
229 vélemény
Az újraolvasások során megfogalmazódtak bennem olyan gondolatok is, amelyek tartalmilag nem fértek bele a zsűri által közösen összeállított véleményezésbe, ezért úgy döntöttem, külön, a saját nevem alatt teszem közzé. Tessék ezt úgy kezelni, hogy az alábbiak a saját meglátásaim, és azért osztom meg ezeket is, mert úgy vélem, segíthetnek a jövőben valóban reálisabb, világkoherensebb írásokat alkotni.

Akárcsak Petya, Víz című pályaművében, itt is találhatunk egy Hollywood által gyakran alkalmazott, ám a valóságban egészen másként működő sérülési módot: a tarkóra mért ütés általi eszméletvesztést. Nagyon keskeny az a határ, ahol ez a valóságban egyáltalán működhet. Ha valódi helyzetet szeretnénk ezzel leírni egy minden más szempontból is realisztikusan felépített világban, akkor két lehetőségünk van. Az egyik, hogy az illetőnek, akit le akarnak ütni, rendkívül fájni fog, és igen dühös lesz. Bizonyára feldagad, belilul a helye. A másik pedig, hogy eltörik a nyaki gerince, ami minimum bénulást, rosszabb esetben azonnali halált okoz.

A másik hasonló dolog, amikor egy fertőzött levágja Bredrick hadnagy két ujját egy tűzoltóbaltával. Ezt a jelenetet, helyzetet kicsit nehezen tudtam elképzelni. Egy tűzoltóbalta is lehet ugyan elég éles ahhoz, hogy csonkolni lehessen vele, de többek között arra találták ki, hogy fából készült ajtókat bontsanak vele szét. Az ajtó pedig elég statikus, egy emberi kéz viszont, főleg, ha szabadon mozoghat, biztosan nem úgy viselkedik, mint egy ajtó. Ebben az esetben minden bizonnyal szerezhet a hadnagy komoly sérülést is, de nem tartom valószínűnek, hogy több ujját is levágja. (Úgy igen, sőt mindenképpen, ha a keze megakad pl. egy lámpaoszlopban, és így kvázi „beszorul” az oszlop és a balta közé.) Aztán ezt a sérülést elég gyorsan el kellene látni ahhoz, hogy a vérveszteségtől ne murdeljon meg az illető, itt pedig még említés szintjén sem olvasni ilyesmit. Mondjuk egy kilométer a repülőtérig autóval nem nagy táv, és időben sem hosszú, de azért – már csak higiéniai okokból is – betekerhette volna valamivel a csonkolt kezét, mielőtt beszáll a terepjáróba. De végül is ez a novella élvezeti értékéből nem vont le, nekem is csak utólag, a második elolvasás során tűnt fel.
Lidércfény HQ
Felhasználó
2021.05.15 01:14
15 vélemény
Ahogyan ígértük, megérkezett a zsűri által megfogalmazott, szöveges véleményezés is.

Ötlet: A sci-fi-ben is mindent megírtak már, amit meg lehetett, elég nehéz igazán újat alkotni. Olyat viszont egyáltalán nem lehetetlen, ami akár részleteiben is újdonságokat mutat fel. Az alap, hogy a kozmikus katasztrófa után hivatásosok civileket mentenek, de itt végül más lesz a helyzet. Ebben a novellában minden ismerősnek tűnik, mégis minden egy kicsit más.

Világ: A kellő mértékig ismerjük meg a hátteret ahhoz, hogy el tudjuk helyezni a jelen történéseit. Bár nincs konkrétan leírva, de teljes mértékben kiderül a jelen helyzet oka. Külön tetszett, hogy Anglia lett a helyszín, ami itthon is sokaknak lehet ismerős. Ugyan nem különösebben érdekes a hófödte London és környéke, de a helyzetek által megteremtett miliőben tökéletes helyszínül szolgál. Jól érződik a kimerültség, fáradtság, elnyűttség, érezhető, hogy vigyázni kell, van veszélyforrás, ugyanakkor az is kiolvasható, hogy a szereplőknek határozott célja van, amiért tesznek is; így nem reménytelen a helyzet. Ebbe a vészhelyzetbe még belecsempészni egy csipetnyi vallást, hitet, remekül feldobja az egész novellát. Nem túl sok olyan SF mű van, amely akárcsak érintőlegesen is foglalkozna a vallásokkal, akkor is többnyire a szélsőségesebb, radikálisabb formákat veszik elő. Ez esetben rendkívül finoman épült bele a novellába.

Karakterek: Öt szereplőt ismerünk meg kicsit közelebbről, és több teljesen szükségtelen is egy ilyen terjedelmű alkotásban. Ebből négy katona, egy civil, így viszonylag könnyű „bekategorizálni” őket az olvasónak. Hozzák is az elvárt viselkedést.

Fogalmazás: Néhány apró kivételtől eltekintve (külön-, egybe írás, vesszőhiba) nem volt vele probléma. Talán két-három mondatban fordult elő olyan, hogy benne maradt egy szó, ami nem kellett oda, vagy épp hiányzott valami. Ez bizonyára az átfogalmazások következménye. Egyébként a helyén volt minden.

Dramaturgia: In medias res kezdés. Ez be szokott válni, és itt is működik. Visszaemlékezés formájában tudjuk meg a szükséges infókat, jól adagolva, jó helyeken. Több nézőpont is van, de ez nem zavaró, tökéletesen nyomon követhető. Annál inkább feszültségnövelő, hiszen várnunk kell mindaddig, amíg az író vissza nem tér az előző helyszínre és szereplőkhöz. A konfliktushelyzetek és azok kibontása is rendben volt. Szakavatottabbak bizonyára megkérdőjeleznék, de számunkra úgy tűnt, hogy a történet szépen ível a kezdeti helyzettől a végső megoldásig.

Szórakozás: Ha az jó pont, hogy átéreztük a szereplők helyzetét, tudtunk velük együttérezni, izgultunk, amikor olyan események történtek, akkor elmondhatjuk, hogy ezen is kellően jól szórakoztunk.

Összbenyomás: Összességében rendben lévőnek tűnik. Nincsenek benne igazán kirívó hibák, a szöveg könnyedén olvasható, a történet érdekes, viszi magával az olvasót. A végén még reményt is csillant, épp a vallás által, aminek pontosan ez az egyik célja, feladata.
Jávorszki András
Felhasználó
2021.03.20 20:26
34 vélemény
Köszönöm :-)
Carun
Felhasználó
2021.03.02 18:13
160 vélemény
Izgalmas történet volt, nagyon tetszett :-) Gratulálok!

Előző oldal