Az elmebeteg
Ma voltam a pszichiáternél. Panaszkodtam neki, hogy amikor beszélek, két ujjam mélyen be kell dugjam a hallójáratomba, és csak akkor húzhatom ki, amikor látom, hogy a másik ember szája mozog.
Miután beszélgettünk azt mondta:
– Maga elmebeteg!
Én meg, amint megláttam, hogy jár a szája, kihúztam a mutatóujjamat a fülemből, jobbot és a balt egyszerre. Mire Dom Perignon üvegből kicuppant dugó hangjára emlékeztető pukkanást hallottam. Ujjaimat a fülembe visszadugva felálltam, az ajtóhoz sétáltam, és kinyitottam, hogy hazamenjek.
– Hova megy? – kérdezte, és úgy nézett rám, mint egy őrültre.
Az ajtóban állva megláttam, hogy a dokinak a szája ismét mozog, kihúztam a mutatóujjaimat a fülemből.
– Maga mondta, hogy elmehetek – és becsaptam az ajtót.
