Piszkos a fantáziám
Ne kérdezd, milyen utakon járok
Vannak-e rajta virágok
Merre jártam, mire vártam
Mit hallottam, mit gondoltam
Ne kérdezd, azt, ami elmúlt
Hogy mit, miért csinálok
Nem kell, hogy tudd
Helló, én már látom is
Hogy az ördög ragaszkodik hozzám
Nem egyedül járok így
Hogy piszkos a fantáziám
A múlté a sok sörös üveg
Anyákká lettek végén a szüzek
Azt ordítja nyakamban a gége
Hogy egyszer ennek is vége
Helló, én már látom is
Hogy az ördög ragaszkodik hozzám
Nem egyedül járok így
Hogy piszkos a fantáziám
Ne kérdezd, azt, ami elmúlt
Hogy mit, miért csinálok
Nem kell, hogy tudd
