Időhúrok
Szépirodalom / Versek (432 katt) | Erdős Sándor |
2023.09.17. |
Bolyongtam a tágas űrben
nem találva célomat,
sodort egy új létezésbe
ősi sötét akarat.
Puszta téren idő haladt
keresztezve utamat.
Merre tartott és mi célból?
Örökre rejtve marad.
Csengés-bongás zaja hallik,
hogy merről, az rejtelem.
Egyet érzek. Félelmeim
gyorsan el kell rejtenem.
Megpendült az idő húrja,
hangjába beleveszem.
Magába zár, felold engem,
létezésem leteszem.
Előző oldal | Erdős Sándor |