Linktár

Fakó a Hold...

Fakó a Hold az őszi éjszakában,
siratja lankadó hevét a nyárnak,
a csillagok közé vegyülve lágyan,
szomorkodón a júliusba vágynak.

A vágtató idő tovább rohanva
teríti szét a köntösét a rétre,
derét borítja már a hajnalokra,
szerelmemet vadul sodorja félre.

Hiába, mind a csókjaink fagyottan
didergnek ajkainkra ráremegve,
s az elhaló szavunk a csillagokban
bicsaklik által és kicseng örökre.

De itt belül szerelmemet megőrzöm,
talán jövő nyarunkra újra eljön.