Délibáb

Szépirodalom / Versek (365 katt) Kis György
  2023.08.12.

Délibábos, hőtől izzó földekre nézek,
borongós, gomolygó felhőkből rajzolódnak képek:
Látom a szikfoltos, szomjas parlagokat,
portengerben fürdőző messzi alakokat.

S lábam alatt a buja talaj megmozzan,
megannyi ménesi patkolt pata dobban.
Fújtató, izzó szügyük szinte lángra lobban,
ekképpen vágtatnak világnak, szerte honban.

Odébb a rikító zöldes, öves réteken,
cammog, legelészik sokas nyáj friss füveken.
Innen, távolról nézve e nagy forgatag
úgy fest, mint gömbölyded, fehér gombolyag.

Mohó kondák, büszke gúnárok tanyáznak csatornákon,
mellettük takaró levelek csüngenek nyári fákon.
Megannyi vérvörös pipacs virít a zöld párnákon,
ily mód elfekszik pásztor legény a napos rónákon.

Pirosló nap fényében jön zivatar fellege,
itatja a szomjazót: eltűnik a délibábos rege.
S a távolban megyen a jószág, legények lépésben,
eképp tűnnek el pusztán leszálló éji homályban,
messzi feledésben.

2023.05.24.

Előző oldal Kis György
Vélemények a műről (eddig 1 db)