Linktár

Egy felvetés

A tó fölött a nyári fellegekre
a fények árja von fehér ruhát,
a lenge szél szelíden átölelve
a fodrait sodorja mind tovább.

Oly átható e pillanatnyi béke,
miként a tájra csendesen terül,
akárha volna angyalok reménye,
a lelkeink puhítva legbelül.

A zord telünk a messzeségbe tűnve,
valószerűtlenül foszol tova,
a Nap sugára gyógyuló sebünkre,
akárha volna táltosok pora.

Ilyenkor oly csodás kaland, hogy élek,
mi lenne, hogyha így maradna végleg?