Meddig alszol még?
Meddig alszol még ó, szép Európa?
Meddig hagyod még, hogy szabadságod más bitorolja?
Miért engeded, hogy idegen csillagok ragyogjanak feletted?
Miért engeded, hogy saját fiadat uszítsák ellened?
Meddig viseled el, hogy más döntse el a te létedet?
Meddig tűröd, hogy gazok lepjék el egykoron tiszta kertedet?
Miért nem zúzod porrá más horizontok csillagait?
Miért nem űzöd el az áruló ördög cinkosait?
Bizony sokáig alszol még Te, szép Európa,
Hagyod is, hogy szabadságod mások lánca húzza, vonja.
Be jó neked az ismeretlen, hálátlan, gátlástalan érdek,
Tulajdon fiadat ellenségnek véled..Hát hiába kérlek?...
Neked így is olybá jó, hogy nem te döntesz…
Magadhoz édesgetted a gazt, mivel most romba döntesz,
Saját horizontod fölé mások égitestjeit emeled,
Az ördöggel paktáltál, s ezért majd unokáidat temeted.
