Lelkünk és szívünk
A te lelked velem van, akármerre is menjek
Mert te mindig segítesz, hogy nyugalomra leljek.
A te szíved velem van, és miértet adsz, hogy keljek
Mert a te szerelmed éltet, s nékem ez kell, hogy éljek.
Az én lelkem veled van, és kísér, védelmez téged,
Mert támaszom vagy, és mert csodálom a léted
Az én szívem veled van, még ha fáj is a távolléted
Mert egybeforrt a szívünk, s érzem minden szívverésed.
A mi lelkünk, él, s virul egymásba fonódva,
Mintha már történetünk meg lenne íródva...
Megvénülve, fekszünk majd egymás mellett végszóra,
S újra felcsendül nászunk a túlvilágon, szép zeneszóra..
