Álmok

Szépirodalom / Versek (322 katt) Gabrielin
  2023.03.24.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2023/5 számában.

Egyszer majd egy nyári reggel,
Többé már nem ébredek fel.
Magukkal hívnak a fények,
Oda, hol az álmok élnek.

Álmodok egy nagy földgolyót,
Kis patakot, sebes folyót.
Fűszálat és hegyvidéket,
Erdőket és kicsiny rétet.

Kerteket és gyümölcsfákat,
Széltől meghajló faágat.
Ezernyi fénylő csillagot,
Tudnom kell, hogy semmi vagyok.

Megálmodom én a zenét,
A táncot és a szenvedélyt.
Kapcsolatot, érzéseket,
Legyen aki viszont szeret.

Családot és barátokat,
A titokzatos lányokat.
Változást és akaratot,
Büszkeséget, alázatot.

Megálmodom a világot,
Nem vagyunk csak színes álmok.
Szívdobbanás, hajszálerek,
Életek, üres szerepek.

És egy csendes tengerparton,
Azt álmodom, hogy épp alszom.
Csak fekszem ott, lehunyt szemmel,
Mert többé már nem ébredek fel.

Előző oldal Gabrielin