Linktár

Az élet hajója

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2022/12 számában.

Öreg hajó a tenger fenekén pihen
Mélyen, ahol nem látja senki sem
Árbocát a szél nem hasítja többé
Hullámsírban nyugszik örökké

Vitorláját nem fújja zord tengeri szellő
Nem csapkodja hullám sem zord eső
Évezredek szállnak el felette
A világ őt örökre elfeledte

Testét beborítja a korhadás önkénye
Sötét összefüggő mélység lett az ölelése
De szíve még most is dobog
Megnyugodni sírjában sem tudott

Túl sok a szívében az érzés
Lobog az ereiben a vér még
Túl messze van a nap
Szíve mégis dobog minden nap
Túl messze van túl mélyen
Az öreg hajó nem adja fel mégsem
Túl messze van a nap
Annak, kinek szíve rab
Túl messze van, túl mélyen
Pihen a tenger medrében