A téglafa

Szépirodalom / Novellák (349 katt) SzaGe
  2022.06.07.

Szegény Berci! Ha tudta volna, milyen kalamajkába keveredik! De honnan is sejthette volna, hogy a piac legöregebb kofájával hozza össze a sors? Berci csak egy paradicsompalántát szeretett volna vásárolni, ahogyan azt minden évben tette. Ehelyett az idős bácsi rábeszélte egy téglamagra. Azt mondta neki, hogy az építőiparban nagy szükség van az alapanyagokra, és a téglafa az egyik legjobb üzlet. Csak sokat kell locsolni. Az is jó, ha agyagos a talaj, amibe a magot ültetik, és néha kell egy kis cementet is szórni a fa köré. Berci összevont szemöldökkel, de elfogadta a téglavörös magot, ami inkább egy dobókockához hasonlított, mintsem vetőmagra. Miután kifizette a bácsit, Berci azonnal hazasietett az új szerzeményével. Még lángost sem evett (ami a megszokott piacozós rutinjai közé tartozott), annyira lefoglalta a téglafa gondolata.

Berci hazaérve azonnal ásót ragadott. Kertje középső részén volt még valamennyi hely, amit a paradicsompalántáknak szánt, de ez a terve megváltozott. Határozottan járt a kezében a kerti szerszám. Végül, hogy nyomatékot adjon a téglafa növekedésének, egy kis meszet is öntött a magra. Hatalmas reményekkel temette be a gödröt.

Aznap este Bercinek alig jött álom a szemére. Azon gondolkodott, hogy micsoda üzlet lesz, miután leszüretelte a téglákat. Be kell még szereznie raklapokat is, meg valami targonca-féleséget, hogy kitolja a végeláthatatlan téglaszállító teherautókhoz a rakományt. Egyelőre egyedül fogja kiszolgálni a vevőket. Amíg bírja. Aztán valószínűleg szükség lesz alkalmazottakra is. Végül is a téglaszüret nem a legkönnyebb munkák közé tartozik. Négy-öt név azonnal eszébe jutott, akiket alkalmazna. Biztosan szívesen segítenének. És a leendő téglakerítésen virító cégtábla is ott lebegett a lelki szemei előtt: Bertalan Téglatermelő Vállalkozása! – Ez lesz a környék legtutibb cége! Végül Bercit nehezen, de elnyomta az álom.

Másnap reggel alig akar hinni a szemének! Egy szürkés-vöröses hajtás nőtt ki a földből. Berci azonnal megtapogatta, és ámulattal töltötte el a kőkemény szár. Ahogyan teltek a napok, a kis téglafa hamar csemetévé cseperedett, és kerek egy hónap múlva már elérte az öt méteres magasságot. Ezalatt Berci sem tétlenkedett. Húsz zsák váci cementet szórt szét a fa körül, amit ásóval bele is forgatott a földbe. Ezután bőségesen meglocsolta a szürke-fekete egyveleget. Ezután leült a verandájára, és csodálta művét, de még jobban a téglafáját, ami egy vaskos akácfára hasonlított.

Bercit hamar felemésztette a téglás rögeszméje. Ráadásul a téglafája bőtermő volt. Egy éjszaka alatt képes volt akár háromszáz téglát is növeszteni. Ezek között volt régi címeres is, de thermo tégla és Ytong is szép számmal akadt. Emberünk alig győzte leszüretelni. Eközben kertjében növekedtek a gondosan összeválogatott téglarakások, miközben Berci minden gyümölcsfát és szőlőt kiírott a kerítésén belül. Annyira megszerette ezeket a vörös, barna, szürke építőelemeket, hogy nem tudott egytől se megválni. Eladni meg pláne. Teljesen beleivódott az életébe. Fürdősó helyett apró tégla darabokkal szórta tele a fürdőkádját. Pörköltjébe pirospaprika helyett tégla darát hintett, sőt, ebből jutott még a zsíros kenyerére is. Hiába ellenkezett a gyomra, Berci falánksága nem ismert határokat, ahogyan a reformkonyhája se. Párnáját is téglára cserélte, akárcsak a bútorait. Ruháit mosópor helyett csak finomra morzsolt Ytong porral volt hajlandó kimosni. És a téglafa csak hozta gyümölcseit Berci számára, aki egyiptomi rabszolga módjára építette félelmetes piramisát a kertjében.

Berci pár hét alatt teljesen körbe építette magát és a fáját. Az utolsó darabokat egy elemlámpa fényénél rakosgatta a helyére, persze belülről. Alig kapott már levegőt, de nem érdekelte. Épített egy masszív trónt is a téglafája alá, ami időközben a piramis szívévé érett. Munkája végeztével elfoglalta királyi székét. Koszos arcára önelégült mosoly telepedett. Teljesen elégedett volt a munkájával. Megkeményedett ujjaival óvatosan végig simította a trónt maga körül. A legnagyobb fáraónak érezte magát, ám az oxigénhiány idővel elnyomta a tudatát, és fél óra múlva a feje ájultan billent előre.

Az egész környék csodájára járt a téglából készült piramisnak. Tévés társaságok, újságírók vették körbe a nem mindennapi építményt. Bár Bercit, az építkezés egyetlen kivitelezőjét sehol sem találták. Csak találgattak a hollétét illetően. Egyedül a piaci kofa, aki a téglamagot árulta, egyedül ő tudta, mi történt az alkalmi fáraóval. Odaballagott a piramis egyik sarkához. Fejét mosolyogva megcsóválta, és felvett egy apró téglamagot a földről. Holnap ismét piaca megy a portékájával.

Előző oldal SzaGe