Egy új fantasy világ és alkotója

Külvilág / Interjúk (529 katt) Jimmy Cartwright
  2022.02.11.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2022/1 számában.

Úgy tűnik a lapozgatós könyvek a reneszánszukat élik. A régi klasszikusok újrakiadása mellett a korabeli sorozat magyarra eddig le nem fordított részei is elérhetővé válnak, mi több, teljesen új, hazai „KJK klónok” születnek. Tavaly mi magunk is beszámoltunk kettőről (a Vindgardia világán játszódó A végzet prófétáiról februárban, és a Karavánkísérőkről decemberben). Ez a mostani helyzet azonban különleges. Írójával harminc éve vagyunk barátok, és jómagam is tevékenyen részt vettem a Vadászat a Kriágra című kötet létrehozásában. Az alábbiakban az alkotót, Athor R. Chynewát kérdeztem kicsit önmagáról, kicsit az írói tevékenységéről, kicsit a motivációjáról, kicsit pedig a könyvről.

Jimmy Cartwright: Ahogyan szoktuk, kezdjük az alapoktól! Mondj magadról pár mondatot! Mit lehet rólad tudni?
Athor R. Chynewa: Üdv. Rendben, kezdjük innen. Lassan fél évszázada vagyok a bolygón, és született is két lányom. Mindkettőre büszke vagyok… és valahol mindketten hasonló önmegvalósítással próbálkoznak, mint én. Sokféle művészeti ágba belekontárkodtam már; kezdve a novellaírással (és versek, egypercesek, regények), a zenélésen keresztül (gitár, szájharmonika, zongora), egészen a népművészetig (gyöngyfűzés, fazekasság, hímzés, subázás). A kreativitásomat próbálom kamatoztatni, amennyire csak lehet.

– Mióta foglalkozol írással?
– Ha jól emlékszem, tizennégy évesen írtam először egy sci-fi-nek szánt valamit, amiben az akkori osztálytársaim is szerepeltek… nem mondom, hogy osztatlan sikert arattam, ma már biztos kínos lenne szembe találkozni vele. Szerencsére erre esély sincs, mert a kéziratot odaadtam keresztapámnak elolvasásra, akit aztán soha többé nem láttam.

– Melyik a kedvenc zsánered, mint író? Miben írsz legszívesebben?
– Hmm… erre elég nehéz válaszolni. sci-fi, fantasy, misztikum, horror, meg ezek alzsánerei mind közel állnak hozzám. Csak remélni tudom, hogy ők is így éreznek velem kapcsolatban. ????

– Legutóbb a sci-fiben merültél el. Van egy majdnem kész regényed egy saját világon, amelyen már számos novellád is játszódik. Beavatnád ebbe kicsit az olvasókat is?
– Nagyon szívesen. Van egy írótársam, akivel közösen létrehoztunk egy horror univerzumot, amit aztán továbbfejlesztettünk sci-fi – horror univerzummá. Egy tizenkétezer évvel a jelenünk utáni időben játszódó novellafüzérből áll, amin még mindig dolgozunk. De hé, ezt te is tudod, hiszen te vagy az a bizonyos írótárs! :D
A regényről talán annyit, hogy egy korábbi időpontban játszódik, sokkal inkább a cyberpunk műfaj felé tendálva a horror helyett, de a világ egy jelentős eseményének küszöbén állva. Konkrétabbat nem mondanék egyelőre, hiszen még nagyon képlékeny a dolog…

– Szenvedélyes asztali szerepjátékos vagy. Ez hogy alakult ki? Az íráshoz van valami köze?
– A szerepjátékos „karrierem” a M.A.G.U.S. megjelenésével kezdődött, és tart azóta is rendületlenül… talán némileg kisebb lendülettel. Mivel a játékkal töltött időm kilencven százalékában Mesélőként szerepelek, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy van kapcsolat az írói ambícióim, a szerepjáték, és a „lapozgatós” könyvek iránti szeretetem között.

– Honnan jött az ötlet, hogy lapozgatós könyvet írj? Volt már ennek előzménye?
– Többször is próbálkoztam ilyesmivel, de az írói módszeremmel eddig nem volt kompatibilis. Ugyanis én a felfedező írás híve vagyok, ami csak egy szép szó arra, hogy ritkán tervezek komolyabban előre, inkább hagyom, hogy a történet megírja magát… csakhogy a kalandkönyveket nem lehet így megírni. Ott bizony tervezni kell. Aztán jött az ötlet, hogy talán egy olyan világon kellene kalandkönyvet írni, ami saját, és szívesen mesélnék is rajta. S mivel maga a világ már rendelkezett egy elég komoly konfliktussal, gyorsan papírra tudtam vetni a vázlatot… onnan meg már ment minden, mint a karikacsapás.

– Mennyi idő alatt alakult ki Pulcagris világa? Úgy tudom, a 2010-ben a Lidércfény Online-on megjelent Sivatagi Láng című novellád is már itt játszódik.
– Igen, jól emlékszel. Azt a novellát egy kezdő ötlet hívta életre, nevezetesen, mi van akkor, ha egy alapvetően a mágiára épülő kultúra váratlanul elveszíti a mágiát. Klasszikus „barbáros” novellának indult, és ahogy korábban már mondtam, a felfedező írás híveként, én magam is kíváncsi voltam, mi lesz belőle. Anno elkezdtem egy másik novellát is, ugyanazon a világon, de az megfeneklett. Ahogy a Krumar balladája című eposz is, XIX versszak után. ???? Tehát mondhatjuk, hogy a Vadászat a Kriágra a Sivatagi Láng egyfajta laza folytatása. Krumar mindenesetre felbukkanhat a lapjain, ha az olvasó szerencsés.

– A világon kívül mi ennek a lapozgatós könyvnek a különlegessége? Miben más, mint az eddigiek?
– Egyedi harcrendszer, a Szerencse tulajdonság elvetése, mivel az szerintem inkább erőforrásnak számított, társak bérlése, harcban aktívan használható képességek, és a kedvencem, fejlődési lehetőség!

– Az alkotóink, olvasóink nagyjából tudják, mennyi munka megírni egy novellát, regényt, és hogy ezeknél milyen nehézségek adódhatnak. Sőt, ezekkel magad is tisztában vagy, mint amatőr író. Ezekhez képest véleményed szerint mennyiben más megírni egy játékkönyvet?
– A legnehezebb, hogy nem hagyhatod a történetet szabadon folyni. Minden fontosabb döntési helyzetben meg kell állni, és kitalálni, hányféle logikus lépésre van mód, és hagyni kell esélyt a főszereplőnek arra, hogy rosszul döntsön. De még olyankor is lehet esélye arra, hogy sikerrel járjon. Azonban ezt sem szabad túltolni; korábban volt egy másik kalandkönyv ötletem, amit végül el kellett vetnem, mivel olyan aprólékosan kidolgoztam minden lehetőséget, hogy már 150 fejezetnél jártam, de a főhős még nem lépett be az első kocsmába. ????

– Kik és miben segítettek a könyv elkészítésében?
– Na, ez egy egyszerű kérdés!
Jimmy Cartwright – azaz te. Tesztelés, lektorálás, tördelés, szerkesztés, stb
Tóth Ferenc – közös barátunk. Tesztelés, lektorálás.
Kaiser Zsanett – kisebbik lányom, és leglelkesebb olvasóm. Tesztelés, lektorálás.
Rédeky Marcell – teljesen véletlenül csatlakozott ő is, és szintén nagy segítségnek bizonyult; tesztelés, lektorálás.

– Milyen reményekkel, elvárásokkal vágtál bele ebbe? Ez egy álom volt, amit rég szerettél volna megvalósítani, vagy inkább hirtelen ötlet, ami jól sült el?
– Őszintén szólva, már nagyon régen szerettem volna egy saját kalandkönyvet, és a háromnegyedénél járhattam, mikor tudatosult bennem, hogy ez össze fog jönni. Akkor kezdtem el a kiadáson gondolkozni, de be kell valljam, hogy az utómunkálatok (tesztek, javítások, meg az egyéb hivatalos teendők) sokkal tovább tartottak, mint maga az írás.

– Kiknek ajánlanád a Vadászat a Kirágra-t? Kezdő játékosok is kézbe vehetik, vagy szükséges némi tapasztalat?
– Jó lenne azt mondani, hogy kezdők is nyugodtan kézbe vehetik, de véleményem szerint szükség van hozzá némi korábbi kalandokon edződött szabad gondolkozásra. Szóval egy kis tapasztalat nem árthat. ????

– Milyen visszajelzéseket kaptatál eddig a könyvről?
– Háát… mivel eddig elsősorban barátok olvasták, így nem meglepő az általános pozitív visszajelzés. Várjunk egy kicsit, míg az első vevők is véleményeznek, ugyanis minden vevőnek üzentem, hogy írják meg, hogy tetszett.

– Belső forrásból tudom, hogy várható folytatás, legalább egy új történet. Erről lehet-e már valamit tudni?
– Túl sok mindent most nem mondanék, mert még nagyon képlékeny a dolog; de az már biztosnak tűnik, hogy a fentebb említett félbehagyott novellámat fel fogom használni. De mivel erről semmi konkrétat nem mondtam se most, se neked korábban, ezért így sem mondtam túl sokat. ????

– Van-e még valami, amit szívesen megosztanál az olvasókkal? Akár egyéb jövőbeli tervek?
– Legalább három részt tervezek ehhez a sorozathoz, ugyanakkor a közös univerzumunkhoz is jó lenne egy kalandkönyv… a regényt is be kellene fejezni… a novellafüzért is le kellene zárni… szóval, igen. Vannak tervek.

– Köszönöm az interjút, és további minden jót, sok sikert kívánunk a munkához!
– Köszönöm, hasonló jókat neked is!

Előző oldal Jimmy Cartwright