Időmágus

Fantasy / Novellák (210 katt) Indignation
  2021.03.06.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2021/3 számában.

Amikor osztályuk azt a feladatot kapta egy szürke rajzórán, hogy vessenek papírra egy félelmetes dolgot, akkor ő nem mumust rajzolt az ágy alá és nem is a bajuszos szomszéd bácsit nyikorgó biciklijén. Nem akármilyen dolgot akart ábrázolni, hanem mind közül a legrettentőbbet.

A tanító néni, amikor beszedte a rajzokat és meglátta az üres lapját, mely fölött ő egész órán hidegrázással ült, megkérdezte tőle:

– Miért nem rajzoltál semmit?
Mire ő azt felelte:
– Nem lehet lerajzolni.
A tanító néni leguggolt mellé, hogy feje egy magasságban legyen az övével és finoman megkérdezte:
– Mi az, amitől a legjobban félsz?
– Az idő – felelte.

Az évek alatt megtanult együtt élni félelmével, bár az árnyékként követte őt. Rossz barátok lettek, akik folyton-folyvást nyaggatják a másikat. Az egyetemre kerülve, az elméleti varázslás szakon mi mást is választhatott volna kutatási témaként szakdolgozatához, mint az időt.

A minden lében kanál, befolyásolhatatlan, könyörtelen időt.

Tanévkezdetkor a hulló, színes levelek látványából csak úgy áradt felé az idő. Volt mersze próbálkozni, hogy szembeszálljon vele. Megpróbálta visszavarázsolni a leveleket a fákra, hogy zöldelljenek. Megpróbálta a nosztalgia segítségével megismételni a múltba veszett emlékeket. Megpróbálta az örömteli pillanatokat mágikusan megnyújtani. Csavarta, gyűrte, tépte az időt. Közösen dolgozott a csillagászokkal, hogy megértse az idő eredetét, a térvarázslókkal, hogy lássa az időt görbülni és húrként pendülni, valamint a halottkeltőkkel, hogy megfigyelje, hogyan akadályozza meg az idő a visszatérést. Minden tettét, gondolatát és eredményét hideg verejtéket izzadva, gondosan dokumentálta.

Tanévei végén a kattogva múló idővel együtt ült a tanári szobában.

– Hamarosan nyilvánosságra kerülnek a szakdolgozatok értékelései. Azért hívattalak ma ide, hogy beszéljünk a tiédről. Terjedelmi, formai és tartalmi követelményeknek mind eleget tettél. Példamutató szakdolgozat, amiben az elméleti fejtegetés mellett sok kísérletről is írtál. Minden elismerésem. Ugyanakkor a konklúziód elfogadhatatlan. Emiatt a bizottság meg kell, hogy buktasson és nem engedhet mágusi vizsgát tenni. Ennyi beleölt energia után nem volt előremutatóbb meglátásod? Idézem: „az idő elvarázsolása nem lehetséges és minden erre irányuló próbálkozás ellenkezik a természettel”.

Régen talán azt kívánta volna egy hasonló pillanatban, hogy az idő rohanjon át a kínos helyzeten. Most egyszerűen csak azt felelte:

– A vizsga nélkül is időmágus vagyok. Annyit varázsoltam az idővel, hogy elfogadtam, nem lehetséges.

Előző oldal Indignation
Vélemények a műről (eddig 3 db)