Kandallóban

Szépirodalom / Versek (110 katt) jocker
  2021.01.23.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2021/2 számában.

Kandallómban nálam nem látszik égő fa máma,
Mert nyugdíjból nem telik – a drága – tűzifára.
Helyette meggyújtok egy kis mécsest, dil-dől a pici lángja,
És árnyakat játszik a falra finomabban, mint hasábfa…

Nyugdíjasként fölvettem egy csomó régi rongyot,
Majd mécsesnek verset írtam, kezem majd lefagyott!
Nálam az asztalon régiség-réz tolltartó van,
Toll már kevésbé, így a mécses – égni – benne van.

(3 soros-zárttükrös)
Ki tudja, életből mennyim van hátra, tíz perc vagy húsz év,
Bármin konkrétban gondolkozni nincsen megfelelő érv!
Ki tudja, életből mennyim van hátra, tíz perc vagy húsz év.
*

(Septolet)
Micsoda fények,
Földöntúli lények!
Falon henyélnek…

Körforgásos,
Táncmozgásos,
Szenvedély kiélés!
Néző lelkében szépre festés?
*

(Senrjú, fél haiku láncban vagy másképp anaforásban)
Mit látok… nézem!
Én most beleképzelek…
Árnyék-szenvedély.
*
Mit látok… nézem!
Szép, de jaj! Fázik kezem…
Szép, hideg árnyak.
*
Mit látok… nézem!
Rongyok, melegtelenek!
Kandalló üres.
*

(3 soros-zárttükrös)
Mécsesem lassan leég, elfogy a kanóc,
Kandallótűz meg nem is volt… lét, martalóc…
Mécsesem lassan leég, elfogy a kanóc.
*

(Tükör bapeva)
Milyen
Szegényen,
Magányosan
Élni, létezni…?
Tudjátok, emberek?
Egyedül, bezárkózva
Pislákoló mécses mellett,
Könnyes szemmel írja verseit.
Versbe önti örömét, bánatát…
A költő élete sosem volt könnyű.

A költő élete sosem volt könnyű.
Versbe önti örömét, bánatát…
Könnyes szemmel írja verseit,
Pislákoló mécses mellett,
Egyedül, bezárkózva.
Tudjátok, emberek,
Élni, létezni,
Magányosan,
Szegényen,
Milyen?

Vecsés, 2019. december 3. – Szabadka, 2020. január 6. - Kustra Ferenc, az első részt én írtam, a tükör bapevát, szerző-, és poéta társam: Jurisin Szőke Margit. Címe: A költő élete.

Előző oldal jocker