A kukkoló

Horror / Novellák (299 katt) SzaGe
  2020.12.05.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2020/12 számában.

Vilmos egy villanyoszlop tetején javította a nagyfeszültségű kábelt, amit egy vihar rongált meg előző este. Megcsinálta az összeégett részt, kicserélte a kettérepedt porcelán szigetelést, és munkája befejeztével bámészkodott kicsit a magasban, miközben kollégái az oszlop lábánál beszélgettek.

A kukkolás nem volt Vili munkaköri leírásában. Betegesen hajtotta a kíváncsiság, akárcsak gyerekkorában, mikor is a fürdőszoba kulcslyukán keresztül bámulta tisztálkodó nővérét. Kölyökként is tudta, hogy beteges, ami csinál. Viszont az apró nyíláson keresztül áradó női tusfürdő illata felettébb izgató volt számára, akárcsak a meztelen, hamvas valóság. Véredényei duzzadtak ágyékában, amit lágy markolászással fokozott. Aztán lebukott. Eléggé ahhoz, hogy alaposan felpofozzák érte. „Te kis köcsög kukkoló!” – sikította a nővére, miközben csontos ujjaival osztotta a pofonokat. Vilinek égett az orcája, de nem tanulta meg a leckét. Csak pihentette vágyait egy időre.

Jó kilátása volt a környező házakra, viszont figyelme megakadt egy közeli kert rózsalugasán. Alatta egy szerelmes pár vetkőztette egymást, akik látszólag nem zavartatták magukat. Be voltak gerjedve. Vilit hamar elöntötte az irigység. Szívesen cserélt volna azzal az emberrel, aki éppen a melltartót tépte le partneréről. A nő hátat fordított a férfinak, belemarkolt a szúrós rózsatövekbe, miközben szerelme görög félisten módjára hatolt belé. Vércseppek kúsztak le a nő alkarján, amit a rózsatövisek fakasztottak. Ekkor a férfi szeme vörösen felizzott, majd egyszer csak partnere karjáért nyúlt, és a szájához húzta. Beleharapott a nő vérző kezébe, aki válaszul felnézett az égre, és erotikus hangokkal dicsérte a férfi húsba vágó mohóságát. Vilit ekkor vette észre a nyögdécselő nő, akinek szintén narancssárgán izzott a tekintete.

A kukkolás néha kellemetlenségekkel jár. Főképpen, ha lebukik az elkövető. Ám ha démonok után leskelődünk, akkor már fél lábbal vagyunk a pokolban. Ahogy Vili is, akinek a feje felett egy viharfelhő jelent meg a semmiből. Másodpercek alatt elsötétedett a környék, de csak egyetlen villám csapott le. Vili szemébe robbant bele a hatalmas szikra, majd összeégett teste mereven zuhant le a villanyoszlop mellé kollégái legnagyobb rémületére. Az ördögi pár felnevetett, és befejezték harapós pásztorórájukat.

Előző oldal SzaGe
Vélemények a műről (eddig 2 db)