Loholva közeledik

Szépirodalom / Versek (636 katt) jocker
  2020.11.07.

Nyakunkon a tél elő…

Én már látom, a téli hideg loholva közeledik,
Még talán messze van… tudjuk, ő soha nem késik.
A kergetőző szél előrejött, tőlünk nem idegenkedik!

Tél
Közeleg, fagyos a szél,
Az ősz is
Lassan útra kél.
*

Lesz itt még, hogy égben, erdőben, süvítve bőg az orkán,
Ellapátolhatatlan hó-hegyeket épít nekünk a pusztán,
Ekkor csak imádkozhatunk… leszünk tavasszal megtisztulván?

Hó!
Kicsiknek öröm! Hahó!
Felnőttnek
Nem kedvre való...
*

Ha megjön a jeges idő, majd öleljük a fákat, egymást, mint lombozat,
Közben bent várjuk a tavaszt, fenntartjuk a vágyat.
De még jobban várjuk a távoli… alkonyi sétákat.

Tél
Is elmúlik... a cél
Túlélni.
Hoz tavaszt a szél...?
*

Vecsés, 2018. január 12. – Szabadka, 2018. október 16. – Kustra Ferenc – a bokorrímes versszakokat én írtam. A kínai versformát; Shiliuziling 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa – szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vers cím: Közel jár a tél

Előző oldal jocker