Nyár őszül az avaron
Nézem, nyár őszül az avaron,
Hazám sorsán lassan haldoklom.
Hazám sorsa mért az elmúlás,
Vezetőink nem tudják, mi más?
Mért nem oly’ önállóak, mint más,
Az identitás is jópofás!
Mátyás óta nincsen vezetőnk,
Már ez ellen mi nép tehetnők?
Csak az adóemelés, a sarc,
Ország helyett a dolgunk a harc.
Mi reálbéreink csökkennek,
Ők meg nagy fizetés fölvesznek.
Merengve nézem múló nyarat,
Úgy látom, még győzködi avart.
Még él a civilizáció,
Még jön a globalizáció.
Múló nyárt követi jövőre,
Másik, de kapunk-e erőre?
Nézem, nyár őszül az avaron,
Hazám sorsán lassan haldoklón.
Vecsés, 2006. szeptember 2. – Kustra Ferenc – a történelmünkről…