Linktár

Csak egy csöndes délután

Ülj le mellém, s fogd meg a kezem!
Hagyd, hogy benned merüljön el szemem.
Nem kérdezek semmit, és most te se beszélj,
hallgasd, ahogy a csend rólunk mesél.

A mindennapok maró kínjai után,
hadd, boruljon ránk néma talány.
Nem kellenek a szavak, nagy tétovázás,
csupán ez a csendes kézfogás.

Úgy maradj mellettem, hogy észre ne vegyem,
hogy mily gyorsan száll el ünnepem.
Valóság volt? Lehet, álom csupán,
hogy a miénk volt ez az egész délután.

2020.09.12.