Éjkirálynő
Fantasy / Versek (1025 katt) | edwardhooper |
2018.06.18. |
Az ég alkonyul,
Szívemben pusztító vágyak
Ébrednek.
Dobok vad dübörgését hallom,
Sötét zugokból előkúsznak
Rettentő árnyak.
Én teszem meddővé a nőket,
Férfiakat röfögő disznókká.
Csókomtól élednek a szörnyek,
Kitépve minden jót a lelkekből.
Én vagyok a kín,
Én vagyok a vér,
Tőlem rettegnek a hegyek,
S a kietlen sivatagok.
Ha meglátsz, kiálts a hajnalért,
Hogy lelked ne a pokolra szálljon!
Előző oldal | edwardhooper |
Vélemények a műről (eddig 2 db) |