Az elme játéka
Szépirodalom / Versek (803 katt) | csabi6669 |
2018.01.20. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2019/4 számában.
Cigarettafüst nyaldos szürke ablakot,
bentről a külvilágot szemlélem,
fejemben tézisek sora - gondolatok,
érzem, repedezik porcelán lelkem.
Bizonytalanság szántja énem,
magával ragad az értelem,
elmélázok világunk dolgain,
létet körülvevő sokaságain.
Ember nem jut a felismerésig,
burokban létezünk mindvégig.
Az elme határt szab a tudásnak,
kacsintok és csókot küldök a világnak.
Előző oldal | csabi6669 |