Joacim Abrasdarox: Kréb-szó-tár

A jövő útjai / Novellák (819 katt) Homoergaster
  2017.08.14.

E sorok írója a tárgyalt művel először a Metrón utazva találkozott. Ez nem csak azért nem véletlen, mert az írója az aki. Eredetileg az utazás közbeni olvasási szokásokról kezdtem volna gyűjteni anyagot. Egyfajta statisztika akart lenni, kik, milyen témájú könyvekkel múlatják az időt ingázás közben. Az ötletet többen, például a szerkesztőm is, kétkedéssel fogadták, mondván, inkább azt kellene vizsgálni, ha már belevágtam, mit bámulnak a mobiljukon menet közben. A kételyekkel vívódva, a szótárakat böngésző utazóközönség látványa ezen írás elkövetőjét is meglepte. Kíváncsi lettem, és bár a legnagyobb illetlenség utastársaink olvasmányába belevillogni, de azért - diszkréten - mégis megtettem. A magyarázatok-furcsa szavak és az előszó egy részlete meggyőzött, így az utam végállomásán, a felszínen egy árustól én is megvettem a könyvet.

Az Európai Unió nyelvi közössége az utóbbi száz évben sokszínű kavalkáddá vált, ami az izgalmas kulturális egyvelegével kiváló kutatási terep a nyelvészeknek, de a másik „állatfajta”, a kulturantropológus sem unatkozik. A szakértők serege elbűvölten figyeli, amint a nyelvek peremén keveredő szókapcsolatokból új, addig ismeretlen szavak, majd nyelvkezdemények születnek. A mesterséges nyelvek, mint az eszperantó, ideje nyilvánvalóan lejárt, helyettük a spontánul kialakulóké jött el. Ezek egyik legizgalmasabbja a KRÉB, vagy más néven KERREB. A kréb alapvetően német-francia szavakon nyugszik, illetve ezek szlengjein, azokat továbbfejlesztve. Az elemzők találtak még svéd-dán-holland hatást is, valamint több arab nyelvjárás nehezen szétválasztható gyökeit. Kimutattak még benne közép európai nyelvi hatásokat, mint a lengyel, a magyar és a bulgár. Az utóbbi időben késhegyre menő vita bontakozott ki a feltételezett orosz hatásról.

A könyv megvétele után visszakerestem az erről szóló polémia egy részét a sajtóban, de a vita követését azon a ponton, amikor az orosz nagykövet tiltakozását fejezte ki, sürgősen abbahagytam. Ilyen légkörben csak idő kérdése volt, hogy valaki megpróbálja szintetizálni az addigiakat, pro-kontra, illetve összeszedje az új nyelv kincseit, ha már a szakemberek nem teszik. A szótár ötlete vegyes fogadtatásra talált, noha az író egyik nyelvész barátja inspirálta, ha akaratlanul is. Abrasdarox nem nyelvész, csak amatőr kívülálló. A tudósok véleménye az volt, hogy egy szótár elkészítése még korai, a nyelv még alakul, de nem ez volt a legnyomósabb érv, hanem az, hogy Abrasdarox metrókocsi-vezető.

A szerzőt azonban mindez nem tántorította el – szerencsére. A szabadidejében összeállított, és nyelvész barát által lektorált könyvével jókora meglepetést és feltűnést keltett. A kiadásra egy két éve alapított, az emigránsok által az EU kulturközegében alkotott művek megjelentetésére szakosodott kis cég, az IMPLA vállalkozott. Az előszóban a kiadó deklarálja a küldetéstudatát, mely szerint egy új nyelv megszületésénél bábáskodik. A tudományos közvélemény a kezdeti ellenállás után váratlanul meglepően jól fogadta a művet, amit stílusosan metrók körül kezdtek árusítani.

A szótár nem csupán szógyűjtemény, többször merészen elemez is. Visszakövetkeztet kezdeti alakokra és továbbfejlesztett alakokra, sőt felvázolja a lehetséges fejlődés módjait. Ezeket a részeket olvasva arra gondoltam: íme a futurológia új formája! Kétségkívül izgalmas szellemi kaland. A vaskosra sikerült könyv rövid idő alatt bestseller lett, napilapok szenteltek neki glosszát, rádió- és tévéinterjúkra hívták a szerzőt, aki magával cipelte a lektor barátot is ezekre. A nyelvészek közben megértették, hogy még egy kívülálló is megláthat helyesen folyamatokat, mi több, nem köti meg a kezét az akadémikus vita. A szótár sikere nem szédítette meg a szerzőt, nem tör nyelvészi babérokra. Ugyanúgy vezeti tovább a metró kocsikat. Az egyik vezető napilap hétvégi rovatában elmondta: szereti a munkáját, és a kulturantropológia-nyelvészet csak hobbi nála.

A KRÉB szótár újabban már hivatkozásként, háttérirodalomként is szerepel a szakmai vitákban, miközben senki, a szerző sem állítja, hogy műve tökéletes, vagy megállapításai vitathatatlanok. Éppen ez a megkapó ebben a műben, a könnyedség, el nem kötelezettség. A tudományt - légyen az bármilyen - sokszor az ilyen elhivatott, lelkes amatőrök terelik új, termékeny utakra. Nézetem szerint most is ez történt…

Előző oldal Homoergaster