Fehér felhők
Szépirodalom / Versek (563 katt) | Kolumbán Jenő |
2017.08.12. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2019/1 számában.
Fehér felhők boldogtalan nyara
hideg kéz keres meg meleg kezet
fagyos lett már a téli éjszaka
felejtés vakít meg emlékeket
sikolt a hullni készülő levél
szél zörgeti a fa csontvázakat
az égen szürke felhők rohannak
a nyár már régen elnémult áldozat
az ablak párkányán cinke kopog
mozdulatomra messzire röppen
a fagyos szél kerget felhő hadat
és a múlt könnye kezemre cseppen
tél az utolsó levelet lerúgja
surranva hull alá fehér pihe
az ősz meg szaggatott ruhájában
elköltözik innen a semmibe.
Előző oldal | Kolumbán Jenő |
Vélemények a műről (eddig 1 db) |