Lehagytam az időt

Szépirodalom / Versek (630 katt) macika
  2017.03.21.

Az erdei út nékem olyan titokzatos,
a sok fát, virágot nézem, káprázatos,
a színes falevelek a légben táncolnak,
a napsugarával pajkosan kacérkodnak.

A virágszőnyegen hozzád lépkedek,
arcomon a fények lágyan keringőznek,
álomvilágban élek néha, jól tudom,
eddig örökösen kerestem a boldogságom.

Az idő nagy lépteivel maga mögött hagyott,
de most lehagytam, mert ő is álmodozott,
talán most örökre karjaimba zárhatlak,
ha erre gondolok, királynőnek érzem magamat.

Előző oldal macika