Te és Én
A jövő útjai / Versek (1032 katt) | edwardhooper |
2017.02.14. |
Elnyújtóztam a világ peremén,
Ismeretlenbe zúdult a csillagos ég,
Játszottam a Nappal s a Holddal,
Anyagból gyúrtam neked a
Kiáltás örömét.
Szétszaggattam a teret, s más
Világok felé löktem lelkedet.
Ölelkeztünk az Idő pamlagán,
S visszapörgettük mi lomhán elhamvadt.
Simogatásod hullámokat kavart,
Porszemek ringatóztak lágyan rajta,
Majd fáklyaként lobbant szerelmed fénye.
Életet s Halált hoztál,
Szépség s Kín óceánja mossa partodat.
Előző oldal | edwardhooper |