A barlangi szörnyeteg

Horror / Esszék (579 katt) B.N.Lovecraft
  2017.01.29.

Balló Norbert
A barlangi szörnyeteg

Volt pár film ezzel a címmel 2005-2007 tájékán: A barlang. A neves előd H.P.Lovecraft jó maga által megfogalmazott és tudományosított munkássága szerint ezen műveket (horror, rémirodalom) főleg helyszínek valamint felépülésük, alapvető elemük a természetfölötti (és ennek valós megfelelője nem lévén) az ezen szó mögött meghúzódó burkoltan megfogalmazott gondolatrendszer, és a mag által elénk terített szimbólumrendszer kezelése által osztályozhatóak, csoportosíthatóak. Tehát a ködös angliai városok, az erdők, az új-angliai utcák és házak után a barlangi szörnyeteg. A mű az ember elkorcsosulásáról, a jellem és a psziché szélsőséges körülmények között felötlő degenerált vonásairól szól, illetve a szokásos lovecrafti csavar, ezen dolgok ésszerű és helyénvalóságáról ír, hiszen ezen elmebeteg jegyek, torzulások ugyanúgy lehetnek a rajtunk és a novella hősein fellelhető plusz érzékszervek, pl. a szem, mint a négykézlábra ereszkedő, csecsemőt, fejlődés és növekedés előtt álló lényt utánzó faj felvonultatása. Megjegyezném, hogy a kutya c. történet címe félrevezethető lehet Tendalos legendás szörnyetege inkább vámpír, mintsem kutya, és a történet félrevezető címe, csupán a hangulatkeltés okán rendszeresen éjszakáról éjszakára ismétlődő kutyaugatásra utal, mellesleg hullarablásról, fosztogatásról szól, és ilyesféle négylábú rettenetekkel ebben a kategóriában, és ebben a novellában találkozhatunk az író munkásságának tanulmányozása alatt. A publikálás dátuma és a Canis csillagkép állása, uralkodó bolygó, vagy éppen Lovecraft kedvenc planétájának, a Plútónak az állása, nem képezi részét jelen irományomnak.

Az amerikai egydollároson és a szabadkőművesek jelén is szereplő szem motívum a szöveg- környezet alapján lehet az emberi lélek szimbóluma is, mely a sötétségben (túlvilág) nincs többé, itt kihuny és megszűnik az emberi gondolat, felfogás, értelmezés a gyilkos mentalitása mégis túlmutat ezen, sajnálatos hasonlatra adtam itt a fejem: A The whispers of death c. novellámban két szarvval ruháztam fel a szimbolúmut, utalva a gazdasági világválságra, illetve az elektromos sokkolókra, az abortusztól való ösztönös félelemre. A lelketlen gonosztevő kifejezés lehet tehát a novella megfejtése, a játék és „pénz-ipar” jóvoltából felreppenő tarot kártyák tömkelegét (H.P.Lovecraft...) is lehet imigyen értelmezni. További lovecrafti bizarr és felemelő gondolat az unalmas és banális élet körülmények közül kiruccanni vágyó olvasónak: a novella fő hőseinek és nekik is vannak szemeik például, tehát velük könnyebb azonosulni.

Akad még barlang hasonlat is, Platón jóvoltából, igaz ez már a cultech, talán Charless s. munkásságát és a mátrixot idézi, de mégis van benne valami logikai kapcsolat, hiszen az olvasás után felnézve, a rettenetes rémek és figurák eltűnnek, akárcsak az onnan túlról c. remekművében.

Tehát a filmek, és egyéb a barlangi szörnyeteget idéző vagy arra hajazó írások, művek. Jómagam is írtam ilyet a felfedezés c. dark fantasy novellám a Holnap kiadó jóvoltából jelenhetett meg magánban igen súlyos áron (bármelyik érdeklődőnek szívesen elküldöm PDF-ben). Ebben az írásban egy klasszikusabb ún. földjegyű figurát, a gnómot vettem alapul és tettem meg a novella fő-hősének, mely föld alatti barlangok és vájatok felfedezésével foglalkozik, a nemes és hatalmas klánja és elődei (valamint jövőbeni gyermekei számára). Tehát a föld alá visszahúzódó, a múltba kapaszkodó, gombákon élő, torz és nagyfejű lény, az uralkodó ideák megcsúfolása nálam és az én munkásomban is felütötte fejét, és miután értelme elhagyta a számára kialakított medret, egyfajta sötét vámpirikus, nekromantikus felfogásra és a parazitákra emlékeztető mentalitásra tett szert a már korábban meglévő magány és elszigeteltség dacára. Az írás apró hibája, hogy angolszász fantasy elemeket használ, legalábbis egy bekezdés erejéig.

Azt hiszem, itt kell kitérnem egy kis szakmai poénra, legalább ha gnómot nem manónak, hanem torz, csúf kinézetű embernek vagy humanoidnak fordítjuk, hogy a novella kurta terjedelmével sosem számított az igazán nagy becsben tartott műfajok közé, felemelkedése a groteszkkel esik egybe, pont terjedelme és tartalmisága okán. Tehát a műben szereplő lény, és a jobb időket is megélt műfaj szintén tartalmi kapcsolatban állnak, és ebben rejlik a novella igazi mélysége.

És akkor most pár szót az említett filmekről. Mind az említett kreatúra, mind a mellékesen megemlítésre kerülő denevérszerű bestia remekül filmvászonra lett álmodva. Főleg a szárny nélküli, túrázás barlangászás közben elvesző, és meg soha nem kerülő női túracsoport által. A filozofikus hangvételt itt remekül felváltja a filozofikus ábrázolás, így kristálytisztává és érthetővé válik a vízió a művészi látásmód. Nekem és a kurvákkal, drogosokkal, idegenekkel (a xenofóbia érdekes kérdés, mind a filmek, mind Lovecraft nagyon jól magyarázza, mind jelen, mind más műveiben) gyakorta tűnik az a benyomásom, hogy a másik fél, vagy ha úgy tetszik megfigyelt személy gonosz. Ezen alkotás karakterei is ezt az érzetet erősítik, ám inkább színészi játékukkal mint tetteikkel érik el a hatást, és erősítik meg az impressziót, és terelik azt (tettek híján megerősítőtlenül) mélyebb tartományba a tudatalatti felé, mely minden bizonnyal a ráció és megfigyelőképesség gyakorta megbillenő tartománya alatt húzódik el. Tulajdonképpen részint az egész filmipar erre épít, hiszen a vásznon felvonuló gyilkosságok, és egyéb cselekedetek nem valódiak, nem hatnak ki közvetlenül az életünkre, és ezzel próbálják ezt a vételárukat képező összeggel is eljátszani az elménkben. Természetesen van kiút a megismerés és a felfedezés (okkult vonatkozások) sötét tartományaiból vissza az egzisztencia felé, ám itt lép az apokrif, a meglévő horror és természet fölötti invesztálása a társadalomba, és menthetetlen és alapvető érzés, melyet a horror és thriller műfaj sugallni akar: most újabb gyilkosság következik. Van valami vonzó tehát az említett művekben feltűnő barlangok sötétjében, hiszen a végtelen és javarészt fény nélküli világ-űr valóban végtelen, befejezetlen és bejárhatatlan.

Előző oldal B.N.Lovecraft