Intelem
Ember, kit hátán hord a föld,
Köpj e mocskos világra,
Ne hallgass, akárhogy hiteget,
Minden hazug szavára.
Csalatkozol, ha bízol,
A világ csak ezt teszi.
Ha bedőlsz a trükkjeinek,
A lelked megeszi.
Ember, ki oly okos vagy,
Láttál már sok csodát,
Ne hidd el a szerelmet,
A szív hamis szavát.
Mert ha bízol, csalatkozol,
A szerelem ezt teszi,
Ne dőlj be a trükkjeinek,
Mert a szíved eszi.
Ember, aki kifejlődtél,
Vagy teremtett az Úr,
Vigyázz e rút világgal,
Mert becsap piszkosul.
Vesd meg e csúf világot,
Hol nincsen már becsület,
Lélek nélkül éld életed,
Hogy ne veszd az eszedet.
