Üres pad

Szépirodalom / Versek (504 katt) kisjankó
  2016.10.07.

Felébredt a nap,
de sötét volt még,
indult az ezred,
nem volt menedék.
Sírtak édesanyák,
leányok, gyerekek,
ott voltam közöttük,
jöttek a nővérek.
Sebeket kötöztünk,
az ezred támadott,
sok volt a halott,
menekülni kellett,
az eső zuhogott.
Erősítést kaptunk,
néhány századot,
az ellenség gyengült,
minden változott.
Megkergettük őket,
nem volt erejük,
mi erősek voltunk:
tudja a falunk.
Érte mentünk harcba,
megvédelmeztük,
azóta virágzik
töretlenül.
Vasárnap a kispadon
a nép összegyűl,
emléket idéznek,
kemény harcokat.
Aztán elvonulnak:
pusztított a fegyver,
és üres a pad.

Előző oldal kisjankó