Idill a gépezetben.
Szépirodalom / Versek (665 katt) | Alkony |
2016.07.29. |
Kicsit megáll az a kerék,
mely fásultan, közömbösen
egyfolytában pörög.
Üres és félig szürkeség,
összehajtott letett köpeny,
kell még, ha szédülök.
Telik tüdő, tágul a tér,
jobb és bal féltekés összhang.
Gyűjtött, elmentett kép.
Szintig töltöm, fogy a holttér.
Billen az egyensúly, jin-jang...
veszni benne még... még!
Újraindul, sajdul, döccen,
s amíg keveri színeim.
az idillt elnyeli...
Fordul és érzem útközben,
változtak az érzéseim...
ettől más, emberi...
Előző oldal | Alkony |