Ai no seinou - A szerelem nevében II.
Fantasy / Novellák (1054 katt) | angyalka146 |
2015.07.29. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2022/8 számában.
Kedves Naplóm!
Tegnap éjjel egy jégdémon támadt meg minket. Különleges ereje volt, képes volt megfagyasztani mindent maga körül. Eddig csak olyanokkal küzdöttem, akik hideget árasztottak maguk körül, s ettől úgy éreztem, megfagy a lelkem. Ez erősebb volt a többieknél. Kai tűzmágiával győzte le. Én csak fénymágiát vagyok képes használni – a legtöbbször az is segít, de az erősebb ellenfelekkel nem tudok mit kezdeni.
A harc után Kai megkért, sétáljak vele egyet az Éden Kertjében. Először fel sem fogtam, mire kér, de ő csak finoman rátette jobb kezét az enyémre és máris egy csodás, tejjel-mézzel folyó, színes virágokkal, óriás fákkal és aranyszínű pillangókkal teli helyen találtam magam. Nem, nem hazudok. Tényleg így nézett ki! Csak ámultam. A kertet csodás, fűszeres illatok lengték be – de nem olyan émelyítőek, mint az asztrális térben –, és a fény, ami bejárt mindent, megmelengette az én lelkemet is. Leültünk egy tó partjára, melyben boldogan fickándoztak a halak. Kai sokáig nézte a víztükröt, majd felém fordult és azt kérdezte:
- Tudod, hol vagyunk?
- Azt mondtad, az Éden Kertjében.
- Nem ismered fel a helyet?
- Nem.
- Emlékszel valamire másnap a harcokból?
- Persze – mosolyodtam el -, de tudom, ez csak egy álom. Minden este boldogan fekszek le aludni, mert tudom, hogy veled fogok álmodni. A démonok néha megijesztenek, de hiszek az erőmben és te is ott vagy: tudom, nem győzhetnek le.
- Tehát úgy gondolod, álmodsz?
- Igen – elbizonytalanodtam. – Vagy ez valóságos lenne?
Nem válaszolt semmit, szemeivel búsan nézett. Megsimogatta az arcom, s felébredtem. Tudom, őrült vagyok! De amit neki mondtam, igaz! Ha csak rá gondolok, melegség önti el a szívem! Azt hiszem, szerelmes vagyok belé. De ez lehetetlen! Hogyan szerethetnék olyat, akit csak álmaimban ismerek?!
***
- A szerelem nevében tisztulj meg! – kiáltottam a könnyeimmel küszködve, és kilőttem magamból az arany fénysugarat. Az körbefogta Kai-t és egy utolsó, szomorú pillantást vetve felém eltűnt a fényben.
Zokogva ébredtem, a párnám egészen elázott. Megöltem a szerelmem! De meg kellett tennem, hiszen ő is démon volt!
***
Kedves Naplóm!
Amióta végeztem Kai-val, nem találom a helyem. Üresnek érzem magam, kedvetlennek. Nem érdekel semmi sem. Csak a halál. Szeretnék véget vetni az életemnek. Éppen ezért öngyilkos leszek.
Előző oldal | angyalka146 |
Vélemények a műről (eddig 2 db) |